Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Egyoldalas, kézzel, tintával írt, eredeti folyamodvány. Szolnoki A. L. Jászkun kerületek levéltára, közigazgatási iratok 217/1849. tz. • • • Karcag és Kisújszállás városok kérelmére az 1849. június 14-én tartott kerületi közgyűlés másnap, azaz június 15-én a Jászkun Kerületek közönsége nevében a következő tartalmú feliratot küldte az ország kormányzó elnökéhez (Kossuthoz): „esdekelve kérjük Kormányzó elnök urat, hogy községeink folyamodványát meghallgatni, s az érintett vasút vonalnak Karczag és Kisújszállás leié vezetését el rendelni méltóztassék." A központi magyar vaspálya Pest-szolnoki szakaszát 1847. szeptember 1-én adták át a forgalomnak. A Szolnok-debreceni vasútvonal 1857-ben készült el, a két város, Kisújszállás és Karcag érintésével. A Szolnok-Békéscsaba-aradi vasútvonal építése 1859-ben tejeződötl be. 71. Szeged, 1849. július 14. Kossuth Lajos a Jászkun Kerületekben szabad lovas csapatok lelállítását rendeli el „9266 K. Az ország Kormányzója Patay József Jászkun kerületi főkapitány urnák. Folyó hó 9-én 60. szám alatt kelt levelére válaszoltatik, miszerint a szabad lovas csapatokat a nép felkelés igen alkalmas surogatumának (341) tekintve, annak felállítását nemcsak helyeslem, hanem ezennel el is rendelem. - Általános rendeltetése ezen szabad csapatoknak lesz, a tiszai vonalt őrizni, s cirkálásokkal az ellenséget nyugtalanítani, s a Jászságtól s Tiszától minél messzebb tartani. Minek folytán a főkapitány urat ezennel felszólitom, hogy elfogadtatott indítványának sikeresitését haladéktalan, és szokott erélyességével vegye eszközlésbe. Perczel tábornok úrhoz is mai nap intézkedtem, hogy a kérdéses felállítandó lovas csapatoknak egy kis huszár csapattali egyesítése mellett egy ügyes tisztnek vezénylőüli alkalmazásáról gondoskodjék. Kelt Szegeden 1849nki július 14-én az ország Kormányzója Kossuth Lajos." * * * Egyoldalas, kézzel, tintával írt, egyaláírásos, pecséttel ellátott, eredeti, magyar nyelvű oklevél. Szolnoki Á. L. Jászkun kerületek közigazgatási iratai, 376/1849. sz. • • * Július hóban az orosz-osztrák seregek egyre közelebb jutottak az ország tővárosához, s a magyar kormány másodszor is kénytelen volt elhagyni Budapestet. Az orosz csapatok ugyanis július 9-én már Jászberénynél állottak, mire Kossuth 9-én és 10-én Budapestről Cegléden, Szolnokon, Kunszentmártonon át Szegedre vonult, ahová az országgyűlés is követte. 341 Pótléka, kiegészítője 106