Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

57. Jászárokszállás, 1840. november 28. A jászárokszállási tanács panasza a nemes lakosok ellen, akik a közszolgáltatások teljesítését megtagadták „Foglalatja Az 1840-ik Évi Szent András Hó 28-kán Szabad Jász Árokszállás Várossá részéről tartatott Tanátsi Gyűlése Jegyző Könyvének. A 206-ik Számra. Fő Biró Tóth Istvány ur hivatalosan elő adja: hogy a Tekintetes Kerületek által a folyó esztendő 1744-ik szám alatt hozott abbeli Kegyes Határozatjokat, melly szerint a Nemes Lakosok minden nemű Város szolgalatjait a többi Nemtelen (312) Birtokos Lakosokai közössen viselni, és tellyesiteni tartoznak, előttök fel olvastatván, azok nyilván kinyilatkoztatták, hogy ők a Kutak töltésin kivül sémi némü szolgálatot nem tesznek. Kér Fő Biró ur e Tárgyban utasítást adatni. Jelentő Fő Biró urnák elő adásához képpest elhatároztatott, hogy ezen makats kifejezések az illető Nemes Lakosoknak Tekéntetes Kerületi Kapitány urnák a szükséges szigorú Intézkedések kiezközlése végett bejelenteni rendeltetett. Kiadta Móczár János Jegyző." * * * Négyoldalas, kézzel, tintával írt, eredeti jegyzőkönyvi kivonat. Szolnoki Á. L. Jász-Kun-Kerületek levéltára. Hivatalos Tudósítások 4. kötet 933/1841. # * * A Hármas Kerületek területén lakók - mint kiváltságolt nemesi területen élők - személyeikre nézve szabadok voltak és nem tartoztak íöldesúri hatalom alá. Ez a kiváltság a Hármas Kerületek, Jászság, Nagy- és Kiskunság lakosságának egészére vonatkozott. Egyes személyek külön-külön nemesi jogokkal nem rendelkeztek, s ha a Hármas Kerületek területéről elköltöztek, ugyanazokat a közterheket voltak kötelesek viselni, mint az ország többi jobbágylakossága. Jogi szempontból azonban éles szakadék választotta el a kerületek lakosságát a nemességtől, mert amíg a kerületek lakosai közösen űzették a közterheket, addig a kerületek területén élő nemesek nemesi jogaik alapján megtagadták azok viselését. A kerületek azzal védekeztek ellenük, hogy letelepedésüket igyekeztek mindenképpen megakadályozni. A kerületek a XIX. század liberálisabb (engedékenyebb) szellemének hatása alatt mindinkább igyekeztek városaikban és falvaikban a nemesség helyzetét megnehezíteni, bár az itt élő nemesség egy részének helyzete rosszabb volt vagyoni szempontból, mint a redemptusoké. A nemesség a közös terhek viselését törvénytelennek tartotta, és éppen nemesi jogaik alapján igyekeztek ezek alól kivonni magukat. Ez nem mindig történt békés eszközökkel, amint azt a jászapáti és a halasi zendülések is mutatták, s amelyeknek vezetői a nemesek közül kerültek ki. Egyes esetekben még az irredemptusok szövetségét is megnyerték, akik gyűlölték a redemptus réteget, s abban reménykedtek, hogy a nemesség sikeres akciói az ő helyzetüket is javítani fogja. 312 Nem nemes 89