Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

mesterek keresetét rontsák. Sok helyen viszont a céhszabályzat előre megszabta, hogy hány mester lehet egyidöben ugyanabban a szakmában és városban. Ha pedig a mesterek száma teljes volt, hiába volt a legény minden szorgalma és szakmai tudása, a legénysorból ki nem szabadulhatott, s mesterré nem lehetett. 56. , Kisújszállás, 1831. július 5. Kisújszállási Egészségügyi Biztosság feljegyzései az 1831-es kolerajárvány pusztításairól „Jegyző Könyve az Egesség tárgyábann Kis Ujszállásonn munkálódó helybeli Biztosságnak 1831"

d esztendő Julius 5"«

1 napjától (301) kezdve 1832

d esztendő Januarius 13"

d napjáig. ... Minekelőtte a Kis Uj-Szállási Biztosság a leg felsőbb Helyről érkezett Parancsolat következésebenn készített s leg pontosabb meg tartás végett kiadott Rendeléseket irásbann vette volna: már annakelőtte azt Megyebeli Kapitány Tekintetes Illéssy János Úrtól szóval megértvén, minden Rendeléseket meiyek abbann parantsoltatnak tüstént meg tett. Nevezetesen a Külső bátorságra nézve: a Kis Uj Szállási Terrénumnak (302) azon részét, melly Külső Jurisdictiokkal (303) keritettik körül: minden 500 ölnyire egy,- vagy a szükséghez, és az Útnak jártasságához képpest 2 gyalog-, s minden 1500 ölnyi re egy Lovas Strázsával környü! vette, s azt előszszörre mai naponn az alólirt, és az Ordinarius:(304) Biró Janó János, kit kit maga hellyére ki állított, s kötelességének, a ki adott Instruktio (305) szerént lett meg magyarázása meilett, valósággal széllyel helyheztették, . . . ... Történt..., hogy mai naponn d. e. 11 óraikor, a Strásák tkdhelyheztetésébenn lévénn foglalatoskodván a Biztosság Elöli ülője az Ordinarius: Biroval: a Tiszától Fegyvernekenn jövő határ Lineánál (306) találták helybeid Lakos Pardy Mihály fenyővel meg terhelt, s a Tiszától jövő Szekerét, mellyenn feküdt betegenn Kiss-Uj-Szállási Molnár Pál, ki néhány nap ólta, a Tiszánál fekvő Szakállasi puszta partjánn fákat őrzött. Ezenn ember, mint az őtet hozó Szekér tulajdonossá Ifjú Pardy Mihály elő adja tegnap Délibe a Tiszánál bizonyos szálas Olahokkal halat ebédelvén: reá jött (salva venia) (307) a hányás, és hasmenés, mellybenn ugy el gyengült, hogy a Szekérre másnak kelletett fel tenni. Ezenn elő adás a felül Írtakat arra birta, hogy sem a Szekeret, sem annálfogva a beteget bé nem eresztvénn: azt a Tégla-Vető Gödröknél meg állították, s Megyebeli Fő-Orvos Urnák hirt adtak, melly idő alatt a fent nevezett ember, a mondott helyenn meg hólt. - Mit tapasztalt légyen e dologbann Fő-Orvos Ur? arról maga Tudósítást fog tenni, hanem a Tudósító, a mostani szoross Rendeléseikhez tartván magát, az Ordinarius: Bíróval együtt, a hólt testet Ruhástól együtt ugy a hogy volt, egy Gödörbe, halála helyéhez közel, ugyan azonn 2 ember által, kinek Szekerénn volt, bététetvénn eltemettettek a Szekérenn lévő Szalmátskát, a meg holtnak Ruháit, s kenyeres tarisznyáját, hellybe meg égettették, a Szekeret strásáltatják, a nevezett 2 embert pedig a Varosonn kivül rendelt Contumacialis Házban (308) bekisértetvénn. 301 1831. esztendő július 5. napjától 302 Területnek, határnak 303 Törvényhatóságokkal 304 Rendes, fő 305 Utasítás, rendelkezés 306 Vonalnál 307 Bocsánatot kérek 308 Megfigyelő, elkülönítő 8/