Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)
vessen látom, azon ő maga szabaditasanak kevés a sikere. Azért mélly alázatossággal esedezem a Tekintetes Nemes Districtusok előtt; hogy tekintvén kegyes szejneikkel itthon levő gyámoltalan Cselédjeit ,kik ő nalla nélkül Redemptus Földéből, szöUötskéjéből is, kivált ez már reánk jött szükségben alig élősködhetünk? de tekintvén nekie már illy számos esztendők alatt Fegyverrel tett hiv szolgalattyait is; A mi tápláltatásunkra s magának nyugovására az ő közinkbe lehető szabadulását hathatóssan minél előbb eszközleni annak szokott uttyánn, kegyessen méltóztassanak. Melly kegyességekbe magamat alázatossan ajánlván Vagyok N. Kun Madarasson (274) d 29-a Maii 1800.(275) A Tekintetes Nemess Districtusoknak alázatos szegény szolgállojök Varga Ersébeth, Szüts István Katona Hites Társa." « _ ^ Kétoldalas, kézzel, tintával írt, eredeti folyamodvány. Szolnoki A. L. Jász-Kun-Kerületek levéltára, 1800. Fasc. 2. No. 1432. * * * ' Az állandó zsoldos hadsereg kiegészítése toborzás, verbuválás útján történt a régi időkben. A katonaidő tartama, ideje nem volt pontosan megállapítva. A magyarországi újoncok általában nem magyar, hanem az uralkodóház örökös tartó mányaiban, tehát idegen íöldön katonáskodtak. A hosszú évek s a sanyarú katonaélet mellett egyre inkább haza vágytak szülöíöldjéikre, családjaikhoz. Miután egykönnyen a katonaságtól megszabadulni nem tudtak, gyakran előlordult, hogy inkább megszöktek, mintsem végtelen ideig katonáskodjanak. A szökött katonákat természetesen keresték, s ha nyomukra akadtak, visszavitték őket állomáshelyükre. A szökésért különféle büntetéseket kaptak. Az elkeseredés természetesen igen nagy volt a zsoldos hadseregben szolgáló magyar katonák körében, s a büntetések csak újabb szökéseket eredményeztek. így előfordultak olyan esetek is, hogy a több'' szőri szökés nemritkán egy egész életen át való katonáskodásra kényszerítette őket 52. Jászberény, 1806. július 21. özv. Molnár Andrásné jászberényi lakos, a Jász-Kun főkapitánytól; erőszakkal katonának fogott fia szabadon bocsájtását kéri „Méltóságos Királyi Tanátsos, Palatinalis Fő Kapitány Ur! (276) Tekéntetes Nemes Districtusok! Alább írt, a múlt 1805-dik esztendőben a Tekéntetes Districtusok előtt a végett alázatosan esedeztem, hogy Tekéntetes Pesth Vármegye által Györgyén Tormási Szolga-Bíró Ur által Katonának erővel elfogadott Molnár János nevezetű Fiamnak a Katonaságból való kiszabaditása az illő Hellyeken előmozdittassék; a minthogy a Tekéntetes Districtusoktól, oily kegyes választ nyertem, hogy a Felse^ ges Consiliumnak (277) emiitett Fiam kiszabaditása eránt, ä Tekéntetes Districtusok felirni méltóztattak. Melly mellettem felküldött kegyes végzésekre a Tekéntetes Districtusoknak a Felséges Consilium Tekéntetes Pesth Vármegyének meghagyni méltóztatott, hogy emiitett Fiam helyett tüstént más Katonát állitani, és az én 274 Nemes Kunmadaras 275 1800. május 29-én 276 Nádori főkapitány 277 Helytartótanács 81