Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

maga rósz szándókának társaságára indította, de azoknak ezen gonoszságra szolgáló eszközöket is; ugy mint fegyveréket 'általadott;ezen'• kivül egyenlő yallásokból nyilvánvaló az, hogy vásárhelyi lakos Pető Fereiicz; Törökország szilire a végre ezelőtt három esztendővel elmenendő öt társánakhogy a mint akkor a hir hozta; az ottan lévő pártütőkkel tanácsot tartanának, es e gonosz igyekezetekben végezést tennének, elől járó j ok és vezérek volt, s az ultátul folyvást mind ekkoráig ezen rósz szándékra tarsokat hódítni meg nem szűnt. A most legközelebb támadott gonosz mozdulásnak alkalmatosságával maga házánál gyülekezetet tartott és ötödmagával a pártütés társaságára .erős hittel egybenesküdött. Tovább, mivel Bujdosó, György> Törő Pálnak az vásárhelyiekhez követ je, és hogy ő nékiek levél irattassék, tanácsadója volt, de Vásárhelyen is Pető Ferencz házában az pártütés végére mindegyik hitét letette, és több társaknak hódítására Debreczen felé ment, s ugyanazoknak öszvegyüjtésével is gonosz szándékát betöltötte. Ezeknek okáért az megnevezettek, tigymint Törő Pál, Pető Ferencz és Bujdosó György, mint ezen támadásnak első koholói és indítói, következendőképpen királyi Felség ellen pártütők és az haza belső békességének háborgatái, mivel ezen gonosz cselekedetnek iszonyűsága és aa törvénynek kemény súlya úgy kívánja: magoknak érdemlett büntetésekre, másoknak rettentő példájokra, Törő Pál ugyan Tur várossá alá, Pető Ferencz pedig Vá* sárhely alá fog vitetni, ugyanottan elsőben is hóhér pallosa által fejek fog véte« tődni, azután pedig testek négy részre vágattatná, ugy ezen cselekedetek utállatos emlékezetére, az megirt helyeknek határain, az világnak négy részére kiállítandó akasztófákra függesztetni. Bujdosó Györgynek hasonlóképpen feje vétetik. Végtére mind ezek, ingó és ingatlan javaiknak elvesztésében elmarasztatnak. M ás ods zor. ... Magyar György, a ki minekutánna az vásárhelyi párt* ütő szövetkezés világosságra jött, azoknak követői megfogattattak volna, kurucz név alatt támadást hirdetett, másokat arra csalogatott, ... Az megnevezettek, tudniillik: Becsei Mihály, Jenéi István, Kocsi Mózes, Debreczeni Mihály másként Sipos, Erdődi István és Magyar György, - noha ugyan mind ezek is az igazság és törvény útján halált, az alább megirandók előtt érdemlettek,volna; mindazáltal Felséges Asszonyunk királyi kegyelmességéből hat esztendeig tartandó rabságra, ugy Szabó Péter is, aki az háborgós támadóknak Törökország széliről kihozásában, tigy a mostani pártütés eránt való tanácskodásban is részes volt, öt esztendeig taxtandó rabságra; Sánta Mihály pedig, a ki is másként Juhásznak is neveztetik, ... a ki magát ezekhez kapcsolta, másokat oda hóditott . . . két esztendei rabságra, mindnyájan vasban, Péterváradjára sententiáztatnak (200) Harmadszor. Kovács János, a ki az támadókhoz valóságosan hozzájuk állott, és Tur felé a többieknek útitársa lett: öt esztendőbe! rabságra. Tovább Nagy-Kovács István, a ki abban találtatott; hogy ő . .. az temesi nationalis (201) katonák káplárja lévén, és Uj-Palánka mellett strázsára (202) kirendeltetvén: noha némely vásárhelyi lakosoknak azon gonosz igyekezeteket . . . megértette, hogy ők azon hiteszegett magyarokhoz a kik Törökországban mondattattak, menni szándékoznak, ... szoros kötelességéhez képest mint strázsán lévő ... feljebbvalóinak, tiszteinek meg nem jelentette: ő Felsége kegyelmességéből csak három észtendőbeli raboskodásra; Dömök István, a ki eme támadáshoz esküvéssel állott, az pártütőknek hasonló társaihoz hirhordója volt! .. . két esztendőbeli rabságra és munkára; Rácz,István, a ki azokhoz szóval ígérkezett ... mindazáltal cselekedettel nem teljesítette: két esztendeig való rabságra; túri Szűcs István, Bánk János, Bagoti András, a kik mind ezen támadásokat s azoknak gonosz igyekezeteit valóságosan tudták, azokat mindazáltal, ... meg nem jelentették, - egy esztendőbeli rabságra és munkára, mellyet az eszéki várban vasban tenni fognak, Ítéltetnek. 200 ítéltetnek 201 Nemzeti 202 Örségbe 05