Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)
A Rákóczi-szabadságharc ide jeti labanc és rác hadak zaklatták a város lakóit, s emiatt a fejßdelem 1705 körül rakamäzi birtokára telepítette át őket, ahonnan csak a szatmári béke után tértek vissza. 30. Bécs, 1702. március 22. I. Lipót a Jászkunságot 50 000 rajnai forintért a német lovagrendnek eladja „Mi Lipót s. a. t. Rendeljük emlékezetül s, a. t. Hogy Mi Főtisztelendő és Fenséges Ferencz Lajos herceg ur, a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett jeruzsálemi vitézlő német-rend poroszországi főkormányzójának, . . . felséges udvarunknál időző követe és teljhatalmai megbízottja, tisztelendő és nagyságos Eisenheimbi Heüsleim Marsilius, az előbb megnevezett rend lovagja és ulmi komturja (112) ál tal közvetített alázatos kérelmére, mindezeken felül főkormány tanácsunkból rendelt bizottság útján a beidézett érdekelt felekkel és királyi ügyeink aligazgatója val megejtett kimeritő vizsgálat után és igy az ügy teljes ismeretével, az emiitett német-rend előbb megnevezett követével és teljhatalmú megbizottjával a dolognak huzamos és kölcsönös megfontolása és vitatása után, végre az ugy szóval, mint írásiban beadott javaslat után bekövetkezett megegyezéssel - továbbá kegyesen és egyénileg tekintetbe és figyelembe véve a különböző szolgálatok nemeit, melyekel emiitett herczeg, felséges osztrák házunk, az előbb felhozott magyarországi király* ság és az egész kereszténység javáért és gyarapodásáért a dolgok és ügyek legkiválóbb p ; l!anataiban a legkülönbözőbb időkben és alkalmakkor - szorgalmasan és ernyedet 1 énül, nem kevésbé hasznosan és dicséretesen tanúsított és ezután is hasonló lelki buzgósággal alkalom adtán az egész tisztelendő német lovagrendjével tanúsítaná fog; - dehát nemcsak ezért, hanem csakugyan bizonyos ötszázezer rénes forintnyi pénzösszegben és azért, a jól említett nagymesterek és lovagrend jenek bizonyos, az előbb érintett magyarországi Örökös királyságunk megyéiben tudniillik Hevesben és Külső Szolnokban, a Duna és Tisza folyók között és körülöttük fekvő úgynevezett Nagy- és Kis-Kunsági, nem kevésbé a jászok vagy filiszteusok kerületeit, a hiteles alakban kiadott összeírás szerinti . . . tartozandóságaikkal, ugyanis városaikkal ugy lakott, mint elhagyott falvaikkal vagv pusztáikkal, . . . ötszázezer rénes forintba és forintért, törvényes szerződéses eladás és vétel rzimén . . . az Ur 1702. éve márczius havának 22. napján, ausztriai Bécsben saját kezű aláírásunkkal és használni szokott napvobb pecsétünk ránvomásával kegyesen k ; <fflott és császári udvari kamaránk által a magvar királyi, szinte udvari kanczelláriával, ucrvanezen kelettel rendeletileg közölt, kegvelmes jóváhagvásnnkban és határozatunkban foglalt . . . feltételek és megállapodások, módok és alakisáank szerint örök joggal, visszavonhatatlan tulajdonul adtuk adományoztuk és átadtuk ... Kiadatott ausztriai Bécs városunkban, - az Ur 1702. esztendeje márczius havának 22-ik napján ..." • • • * * * Dr. Kelé József: A Jász-Kunság megváltása. Bp. 1903. 18-23. A leiszabadító háborúk s a spanyol örökösödési háború költségei a bécsi udvart új jövedelmi források felkutatására késztették. E célból Kollonics Lipót 112 Az Ulmi javadalom haszonélvezője 4.3
