Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

A felszólalások után Ács Lajos válaszol. Megállapítja a felszólalásokból, hogy különbözőek a nézetek, helyesnek találja a felszólalásokat még akkor is, ha azok a napirenddel ellentétesek, mert ez a demokrácia, végeredményben úgyis a többség akaratának kell érvényesülni. Minden felszólalónak részletesen válaszolt, megmagyarázta a munkalehetőségeknek különböző formáit és javasolta, hogy munkamódszereket a legközelebbi csoportgyülésen alaposan vitassák meg és csak azután döntsenek. Többen voltak akik a kikarózást akarták, próbaszavazást rendelt el, emellett 14-en mig a munkaegység mellett 16-an szavaztak. Végeredményben a csoportgyülés az átlag elosztású termelőszövetkezeti csoportjának II. számú mintaszabályzatát fogadta el. Nóvák Ferenc: Részletesen ismertette az 1949 évi üzemtervet, amit egyhangú helyesléssel elfogadtak. Ugyanakkor bejelentette, hogy melyik ter melési ágra kötött a csoport már a MOSZK útján termelési szerződést. Sor került az intézőbizottság megválasztására. Nagy József: Javasolta a következők megválasztását elnök; Nóvák Ferenc intézőbizottsági tagok; Stupek Ferenc, Szandai Sándor, Bartuz István, Kovács József. A fenti három bizottsági tag részére 1%-ot szavaztak meg az évi termés bői, a másik kettő mint felügyelőbizottsági tag csak mint tiszteletbeli állás és azok százalékot nem kapnak. A javaslatok (at) szavazásra tették fel és a csoportgyülés egyhangúlag megválasztotta. Nagy József: Ismertette az engedély szükségességét, amit a Földmüvelésügyi Minisztériumnak kérvény alakjában be kell küldeni és felkérte a csoport jelenlévő tagjait, hogy azt irják alá. Az aláírások kivétel nélkül a csoport 34 tagja részéről megtörténtek. Mindezek után meg lett állapítva, hogy a csoport megalakultnak tekinthető. Nagy József zárszavával a csoportgyülés véget ért. k. m. f. Nagy József jegyzőkönyvvezető." * * * Kétoldalas, géppel írt jegyzőkönyvmásolat. MSZMP Szolnok megyei Bizottsága archívuma. T. SZ. alakulási iratok 1948. * * * A szocializmus felé haladó fejlődésünk meggyorsult üteme szükségessé tette a munkásosztály, a párt megszilárdítását és a munkás-paraszt szövetségnek - mint a proletárdiktatúra alapjának - a megerősítését. A mezőgazdaság fejlődése elmaradt szocialista átalakulásunk egészétől, s a hatalomban bekövetkezett változás-, a proletárdiktatúra létrejötte, a nemzetgazdaságban a szocialista szektorok megvalósulása, sürgetően vetette fel a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szocializmus építését falun. A felszabadulás után végrehajtott földreform hozta az első nagy változást, melynek nyomán mélyreható átalakuláson ment át társadalmunk két évtizede még legnagyobb dolgozó osztálya, a parasztság. Az első nagy változás megszüntette az agrárproletariátus túlnyomó többségét, s a kis- és középbirtokos parasztságot, a falu legszámottevőbb rétegévé változtatta. 240