Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

szegény dolgozó munkások igényeinek kielégitéséről. Bejelenti továbbá, hogy nyomban meg kell alakítani községenként a Községi Földigénylő Bizottságot, akik intézni fogják a továbbiakat. Az alakuló gyűlés egyhangúlag Juhász József, Péntek János, Pákai János, Terényi Ignácz és Palics Józsefet választja meg a Községi Földigénylő Bizottság tagjaiul, akik kötelesek mint ötös bizottság azonnal a kellő lépéseket megtenni, a földigénylők névsorát átvizsgálni és megállapítani, hogy kiket találnak érdemesnek és jogosnak áz igénylésre és összeiratni a rendelet értelmében az igénybe vehető ingatlanokat és hogy az összeirt igények hol lehetnek kielégíthetők. Egyéb tárgy nem lévén az alakuló gyűlés bezáratott. Kmft. Péntek János Juhász József jegyzőkönyvvezető előadó." Kétoldalas, géppel papírra írt, két aláírásos, eredeti jegyzőkönyv. Szolnoki Á. L. Jászalsószentgyörgyi Községi Földigénylő Bizottság iratai, 10 I./194S. Magyarországon a feudális nagybirtokrendszer túlsúlya, alapvető oka volt nemcsák a nagytömegű szegényparasztság súlyos nyomorának, hanem az egész ország elmaradottságának is. E társadalmi igazságtalanság mielőbbi megszüntetése a parasztságnak és a munkásságnak leghőbb kívánsága volt. Ebből a helyzetből azonban csak az ellenforradalmi rendszer megsemmisítése révén volt kiút, s ez a felszabadulással következett be. A Szovjetunió felszabadító háborúja, a nagytőkések, nagybirtokosok államának összeomlása és az új népi hatálom teremtették meg a nagybirtokrendszer felszámolásának alapjait. A 600/1945 M. E. számú rendelet első fejezetének első paragrafusában kimondja: ,,A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján, a nagybirtok-rendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földműves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet. A rendelet harmadik paragrafusa továbbá úgy intézkedett, hogy a földreform: ,,végrehajtását a földművelésügyi miniszter irányítása és vezetése alatt, az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végezzék." Mindenütt, ahol kiosztásra kerülő föld volt, a rendelet álapján az igényjogosultak megválasztották a Községi Földigénylő Bizottságokat, amelyeknek feladata körébe tartozott az igényjogosultak és az igénybevett földek összeírása, s a földosztás gyakorlati lebonyolítása. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Szolnok megyében az 1943. évi birtokstatisztika szerint, 862 földbirtokos tulajdonában volt a megye területének több mint egyharmad része, azaz 325 994 kat. hold föld, csak akkor értékelhető az az óriási és mélyreható változás, amely megyénkben a földreform-rendelet végrehajtása során végbement. A rendelet célkitűzésének megfelelően ugyanis, Szolnok megye területén a Községi Földigénylő Bízott^ ságok: 4392 gazdasági cselédnek 40 824, 14 483 mezőgazdasági munkásnak 106 958, 5111 törpebirtokosnak 22 661, 876 kisbirtokosnak 5311, 416 mezőgazdasági iparosnak 1602, 41 okleveles gazdának 532, 2 erdészeti alkalmazottnak 22; összesen 25 921 igényjogosultnak 182 916 kat. hold földet juttattak. 232