Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

lentősebb kommunista szerveket - igy többek között a KIMSZ (Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége) vidéki vonalait és a rajtuk keresztül kapcsolt, felnőttekből álló kommunista szervek egy jelentős részét elfogni, illetve feljelenteni. ... A KIMSZ egyik vezetőjének előadásából, továbbá különböző helyekről befutott jelentésekből már ekkor arra lehetett következtetni, hogy a kommunista párt vezetősége a parasztság megszervezésére feküdt rá, illetve, hogy a már kellően megdolgozott városi kommunistákhoz szorosan hozzákapcsolja a parasztság megdolgozandó tömegeit, és ezzel helyre hozza az első Tanácsköztársaságnak kommunista körökben hangoztatott azt a hibáját, hogy azért bukott meg az első Tanácsköztársaság, mert nem helyeztek súlyt a földműves parasztság kellő megszervezésére. Ezért elrendeltem ez irányban az adatgyűjtést. Folyó év tavaszán azután mind gyakrabban futottak be hozzám olyan jelentések, melyek arról számoltak be, hogy a falvakban erősödik a kommunista mozgalom. Különösen a parasztság az, amelynek soraiban az agitáció észlelhetően sok hivet szerzett magának. Megerősítette ezeket a hireket a Külföldi Bizottság (KÜB) és a KMP Központi Bizottság (KB) folyó évi április 16-án és 17-én Wienben megtartott együttes ülésén elhangzott felszólalások, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban megállapították, hogy Magyarországon a parasztság és a vidék megszervezése nagy lendülettel indult meg és igen szép eredményekkel kecsegtet. Ezért a budapesti 8. nyomozóalosztály (most törzsosztály) parancsnokságot utasitottam, hogy kutassá fel e szervezkedésnek azt a legfontosabb részét, amelyen elindulva, a nyomozás országosan megindítható lesz. ... a nyomozó alakulatok birtokában levő, feltűnés nélküli megfigyelések során összegyűjtött személyi és tárgyi jellegű adatok alapján folyó évi május 11-én a nyomozóalosztályparancsnokokat berendeltem, és a kommunista parasztvonal nyilt nyomozását május hó 12-ével, a nyomozás taktikájának és irányának megjelölése mellett elrendeltem. Az országos nyomozás folyó évi május hó 7-től - június 28-ig tartott. A nyomozás fontosabb mozzanatait öszszefoglalva,. ... az alábbiakat jelentem. . . . A vidéki parasztság szervezeteinek élén Busi Vince (467) állott, helyettese Haracsi Mihály (468) volt. Mindketten a Központi Bizottság tagjai voltak. A parasztság mozgalmának könnyebb irányithatása végett az országot öt nagy területre osztották fel: I. Duna-Tisza köze, II. Dunántúl, III. Tiszántúl, IV. Jászság, V. Debrecen vidékére. Busi Vince az utasításokat részben illegális levelezés utján adta ki, r-észben pedig - ott nevezetesen, ahol a mozgalom már elég erős volt - személyesen, vagy pedig a helyi vezetőt felrendelte Budapestre és itt oktatta ki. Busi Vince lakásán egy stoppolófa belüről kifúrt üregében előkerült a vidéki levélcímek nagy része, amelyek alapján az alábbi részletek tisztázása vált lehetővé. . . . (469) III. Tiszántúlon: 1. Szolnokon tervezte a KMP a harmadik területi vezetőség felállítását. Ebből a nyomozás kezdetéig a szolnoki kommunista kerület, melynek Rákóczifalván és Tiszaföldváron helyi bizottsága, Tápiógyörgyén, Jászladányban, Kőteleken, Besenyszögön, Száj ólban, Nagyréven és Kun szentmártonban voltak alakuló sejtjei. E terület kommunista ügyeit különben Haracsi Mihály 467 1932-33-ban a KMP falusi osztályának vezetője 468 1924-től a kommunista párt tagja. A felszabadulás után haláláig aktív pártmunkás 469 A kihagyott részek a Duna-Tisza közére, Dunántúlra és Debrecen vidékére vonatkoznak 208