Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Buda, 1469. december 31. Mátyás. király Tur és Varsány városok polgárainak földjeire ugyanolyan jogot és -.. szabadságot biztosít, mint amilyenben a Kolbászszékhez tartozó kunok éltek ,,Mi Mátyás király Isten engedelméből Magyarországnak, Csehországnak királya. Adjuk mindeneknek, az kiknek illik, tudtokra ez mi levelünknek rendiben, hogy mi mikoron az mi hívünknek az nemes Parlaghi Györgynek könyörgésére hallgattunk volna, az Thur és Varsány városoknak és minden lakosinak részekre adattattanak mi Felségünknek az levelek az ő javokra és hasznokra ugyanazon dolgoknak erősségére kedvesen reáhajlánk és engedénk, hogy ők az ő szántóföldökkel, szénatermő földökkel, halászó vizekkel és minden kereskedésekben való szabadságokkal az mi Kunainkkal, kik az Kolbászi székhez tartoznak, olyan móddal, és, renddel mi neművel az mi eleinknek, úgymint az régi Magyarországi szent királyoknak idejekben élni mondattanak az mi kunaikkal mostantul fogva mind örökké az következendő időkben is élhessenek és lehessenek; sőt reá hajlottunk és mégengedjük ezen jelenlevő levelünknek erejével. Annakokáért tinektek mi híveinknek udvarunknak és Budai táborinknak (?) gondviselőinknek és minden tisztviselőknek, és ez levelünknek rendiben erőssen parancsoljuk, hogy ez felyül megmondott Kolbászi székhez tartozóknak és jövendőbelieknek, miképen az előtt, ennek utánna is, az megmondott polgárokat, és azoknak az Thur és Varsány nevű városoknak minden lakosit, úgy az mint az megmondott Parlaghi György kérte, az megmondott szántóföldekkel, szénatermő földekkel, halászó vizekkel, kereske désben való szabadságokkal, melyekkel az mi előttünk való Magyarországnak szent királyoknak idejekben élni mondattanak, abban semmit bántani és háborgatni ne merjetek, az jelen való levelet elolvasván, az mutatónak kezében visszaadjátok. Költ Budán Kis karácsony előtt való vasárnapon Anno 1469., uralkodásunknak tizenkét esztendejében, felkoronázásunknak 6 esztendejében." * * * Gyárfás István: A Jász-Kunok története. Szolnok, 1883. III. kötet 667. (Közli Karcag váró» 1670. évi jegyzőkönyvéből) Thúr a mai Mezőtúr városával azonos, Varsány Pest megyéhez tartozott. Varsány nagy jelentőségű, forgalmas tiszai átkelőhely volt. A város íalai között ütött tábort hadaival Dózsa György 1514. május 19-e körül. Ceglédről iövet. 1541-ben útban Budáról, Izabella királynő szintén itt kelt át a Tiszán és pihent meg kíséretével, A város 1441-ben Brankovics György rác despota(lö), majd Fráter György birtokába került. A török hódoltság korában császári khász birtok (17) volt. A tizenötéves háború után Varsány sem kerülhette el sorsát. 1635-től kezdve a hajdan népes város lassan elnéptelenedik, s a felszabadító hadjáratok után nem épül fet többé. A Rákóczi-szabadságharc idején a felkelt rácok teljesen elpusztítják, s megmaradt lakói a szemben fekvő Vezseny községbe telepedtek át, 1711-ben már teljesen néptelen puszta. 16 Fejedelem, uralkodó 17 Kincstári birtok a szultán közvetlen irányítása alatt 18