Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

íalu szegényei, a töldmunkások, gazdasági cselédek és a kisparasztok között

r hanem állami gazdaságokat és szövetkezeteket alakítottak. Ezzel az intézkedéssel a parasztság évszázados igényeit nem elégítették ki. A földkérdésben ugyanis elsősorban a lakosság élelmiszer-ellátásának a kérdését látták, és nein a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítását, mint a hatalom megerősítésének elengedhetetlen teltételét. 116. Jászárokszállás, 1919. április 28. A jászárokszállási munkástanács bejelenti a vármegyei direktóriumnak, hogy a hatósági cipőüzem megalakult „A Jászárokszállási Központi Munkástanácstól. 1736 sz. 1919. Vármegyei Direktóriumhoz Szolnok 1564/1919 számú körrendeletre tisztelettel jelentjük, hogy községünkben a mai nap folyamán megalakult a hatósági cipőüzem. A már megalakult cipőüzemünkről a következőket van szerencsénk t. (422) Címnek bejelenteni. 1. A községünkben megalakult hatósági cipőüzemet kézileg, 40 pár napi termelésre renüeztük be, de jelenleg csak javításokat végzünk. 2. A hatósági cipőüzemben 80 munkást alkalmaztunk. 3. A hatósági cipőüzemünk rendelkezésére 3 sima tűzőgép és 1 balkaros gép áll, melyek üzemképesek a felsőrész készítéshez. Hatósági cipőüzemünkhöz egy gomblukkötő gépre volna szükségünk, melyet községünkben nem vagyunk képesek beszerezni, ezt kérjük üzemünk részére kiutalni. Jászárokszállás, 1919 évi április hó 28-án. A jászárokszállási munkástanács nevében: Nagy József Szabó Sándor a socialis termelés népbiztosság intézőbizottság." részéről megbízott cipőüzemvezető * * * Egyoldalas, géppel írt, bélyegzővel ellátott eredeti jelentés. Szolnoki A. L. Jásznagykun Szolnok vármegye Direktóriumának iratai 464/1919. sz. * # * A jászárokszállási hatósági cipőüzem a munkástanács kezdeményezésére és irányításával, a lakosság részére történő szolgáltatás céljából alakult. Mint hatósági üzem, élén termelési biztossal működött, aki az üzemben a proletárság összességét képviselte és feladata az üzem vezetése volt. A termelési biztos mellett azonban több tagból álló ellenőrző munkástanács is működött, amelynek tagjait az üzem dolgozói titkos szavazással választották meg. Az ellenőrző munkástanács feladata a proletár munkafegyelem megteremtése, valamint a dolgozó nép tulajdonának védelme és a termelő munka ellenőrzése volt. 422 risztéit 168