Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

kiegészített állandó választmányi javaslat elfogadása mellett nyilatkozván, elnök főispán a közgyűlés egyhangúlag hozott határozataként kijelenti a következő Határozatot. 11711 1905 Miután az ország politikai életében az utóbbi napok alatt oly események történtek, melyek a tárgyalás alatt álló feliratokat legnagyobb részben tárgytalanná tették és felidézték szükségét annak, hogy az ország törvényhatóságai ne csak óhajokat és kérelmeket juttassanak kifejezésre, hanem az eseményekkel s a kormány magatartásával szemben határozottan állást foglaljanak, törvényhatósági bizottság ezen bekövetkezett szükség érzetében s az alkotmány védelme körül reá háruló jogok és kötelességek tudatában határozatilag kimondja a következőket: 1. Hazafias aggodalommal és sajnálattal látja azt, hogy az ország élére oly kormány állíttatott, mely a törvényhozásnak bizalmát nem bírja. 2. A nemzeti alkotmánynak és a parlamentarizmusnak (377) követelményeivel ellentétben állónak s az ország alkotmányos életére veszélyesztetőnek tartja azt, hogy az országgyűlés elnapoltatott s ez által az alkotmányos élei legfőbb szervének működése éppen a válságos időben lehetetlenné tétetett s előidéztetett lehetősége annak, hogy a kormány a törvényhozás ellenőrzése nélkül, sőt a törvényhozás kifejezett akarata ellenére kormányozzon. 3. Ezen körülmények bekövetkeztével a törvényhatóság elérkezettnek látja annak szükségét, hogy az ország alkotmányának védelmére és a kormányzás törvényességének ellenőrzésére törvénybiztosította jogaik erejével a törvényhatóságok lépjenek küzdelembe, miből kifolyólag 4. A törvényhatósági bizottság kijelenti, miszerint a kormánynak az ország alkotmányát veszélyeztető eljárása ellen ünnepélyesen tiltakozik s el van határozva arra, hogy az alkotmány védelmére irányuló kötelességeit hazafias készséggel és eréllyel fogja teljesíteni s azon esetben, ha a kormány netán meg nem szavazott adók behajtását vagy meg nem ajánlott újoncok kiállítását rendelné el, a törvényhatóság ezen rendelkezések végrehajtását az 1886. évi XXI. t. c. 20. §-a alapján megfogja tagadni. 5. Kifejezetten pedig elvárja és megköveteli a vármegye összes tisztviselőitől s a vármegyébe bekebelezett községek elöljáróságaitól, hogy a kormánynak a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtása, beszedésre vagy a törvényhozás által meg nem szavazott újoncok kiállítására, a sorozásra esetleg kibocsátandó rendeleteit, akár a kormánytól közvetlenül, akár a főispán útján intéztetnek azok hqzzájok, letett tiszti esküjök értelmében végre nem hajtják és azok végrehajtásában közre nem működnek. 6. Utasítja az alispánt, amennyiben hozzá törvényellenes rendeletek érkeznének, azokat végrehajtásuk előtt a vármegve törvényhatósági bizottsága elé terjessze, hogy a törvényhatóság ezen rendeletekkel szemben az 1886. évi XXI. t. c. 20. §-a által biztosított jogaival élhessen. E végből elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy mindaddig, míg az ország élére alkotmányos felelős minisztérium ki nem neveztetik, minden hónap 25-én rendkívüli közgyűlést tart. 377 Országgyűlési, népképviseleti rendszer. 132