Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

87. Szolnok, 1905. május 9. A szolnoki gőztűtésztelepek munkásai a bizalmi rendszer, a május 1-i munkásünnep* elismerése és bérköveteléseik teljesítése végett sztrájkba lépnek „Tekintetes Városi Tanács! mint első fokú iparhatóság! Alolirottak tisztelettel bejelentjük - hogy Szolnok város területjén levő gőzfürész telepein, az összes munkások fojó hó kilencedik napjának délelőti 8 órakor a munkát be szüntetek. Kérnénk a békéltető eljárás megindítását. Egyben bejelentjük, hogy tartózkodási hejségünk (Bozsó János féle vendéglő Laktanya kőrút) Kelt Szolnokon 1905 Máj. 9 én. Rontó János Sztrájkbizotsági jegyző Tisztelettel az összes munkások megbízásából Nagy László Sztrejk bizottsági Elnök Sajtó utcza 2328. szám." * * * Négyoldalas, kézzel, tintával írt, eredeti, tisztázat. Szolnoki Á. L. Munkásmozgalmi iratok. Szolnok város iratai 5778/1905. XII. 136/1905. * * * A bejelentéssel egyidejűleg a szolnoki göztürész telepeinek 110 munkása a munkát beszüntette. Előző napon munkarend-tervezetüket, amelyben 12 pontban sorolták tel követéléseiket, megküldték a munkaadóknak és a város polgármesterének. Fő követeléseik az átalány és darabos munka eltörlése, órabérbeni íizetés, béremelés, munkaidő-leszállítás, jó bánásmód, továbbá, hogy csakis szervezett munkásoknak szabad dolgozni a telepeken, bizalmi rendszer behozatala, május 1. munkásünnep elismerése, végül a vasárnapi munkaszünet voltak. 1905. május 12-én békéltető tárgyalások indulták a íűrésztelepi munkások és a munkaadók között. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint a vasárnapi és a május 1-i munkaszünetet a munkaadók elismerték, a többi követelést azonban visszautasították s így a munkások és a munkaadók között megállapodás nem jött létre. A sztrájk tolyt tovább. Szolnok város polgármestere 1905. május 15-én felhívást intézett a „szolnoki gőzíürészeknél alkalmazásban volt összes munkásokhoz", amelyben megfenyegette őket, hogy amennyiben május 18-ig nem lépnek munkába, helyüket idegen munkásoknak adják át. Felhívásában ugyanakkor kenetteljes hangon óvta a munkásokat az izgatóktól. A sztrájk változatlanul tovább tartott. Végül is 1905. május 22-én a munkaadók és a gőzfűrész-telepi munkások között egyezség jött létre, amelyben a munkások követeléseit a munkaadók 9 §-ban rögzítve elfogadták. Valamennyi követelésüket teljesítették, azonban a munliások az egyezség 9. §-ában azt is rögzítették, hogy: jelen mozgalomért senki el nem bocsátható, illetve nem rendszabályozható." 130