Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

szervezkedtek ugyan, és nyíltan sem a vallás sem a társadalmi állás elleni gyűlölködést neim szítják, sem földosztási törekvéseik nincsenek, - vagy legalább azok nyilt kifejezére eddig nem jutottak, azonban, hogy ezen község már a szocialistikus tévtanok által fertőzött községek közzé tartozik; igazolja azon körülmény, hogy ezen községbeli arató munkások közzül eddigelé aratásra egész kevesen szerződtek el és azok is nem helyben, - hanem a Tiszántúlra. A szociális eszméknek főhivei G. Szalbó József földmives, közs(égi) képviselő, aki saját tulajdonát képező 8 hold földjének müvelésével foglalkozván, - sem mint arató, sem mint napszámos másnak dolgozni nem szokott. - Társul szegődött hozzá Pálinkás József nevű vagyontalan földmivelési napszámos és ezek indítottak a múlt évben mozgalmat, de azon időben sikertelenül, - ezen egyéneknek jár a „Földmívelő" (366) ez. lap és ha más izgató nyomtatványokat kapnak, azt örömmel olvassák. - Ezen község Pest megyével szomszédos volta miatt éber felügyeletet igényel, - rendkívüli intézkedésre azonban ez ideig szükség itt sem volt. VII. Monostor községben a múlt évben megindult szociális vagy munkás mozgalom ez idő szerint már alig tekinthető létezőnek mert ezen mozgalom ez évben nyílt kifejezésre nem jutott. Munkás szervezkedés nincsen, - a vallás és társadalmi állás elleni gyűlölet, vagy földosztási törekvés nem észlelhető. - Munkás egyesület sem nyíltan, sem titokban nem áll fent; - izgató nyomtatvány létezése vagy járatása nem volt kideríthető csupán a „nép lapot" járatják egy páran, a monostori munkások legnagyobb része aratási szerződést kötött és habár ezen agrár szocialisztikus mozgalomnak ez idő szerint nyíltan hivei nincsenek ezen községet is azon községek közzé vagyok kénytelen sorozni, a melyeknél az éber hatósági felügyeletnek folytonosságban kell maradnia, s jó hatásúnak lehet jeleznem a mozgalom megkötésére azon intézkedést, hogy a jfénszarusi csendőrségi őrstől, - ezen községben az őrjárat majdnem naponként megfordul, s megfigyelő szolgálatot teljesít; - s ezen intézkedésnek fentartását továbbra is elrendelendőnek tartom. - . . . Kelt Jberényben 1898 február 21-én. dr. Beleznay Endre Főszolgabíró." * * * Kivonat a nyolcoldalas, kézzel írt, eredeti jelentés fogalmazványából. Szolnoki Á. L. Munkásmozgalmi iratok. Jászsági felsőj. főszolgb. 1267/1898. * # * A jelentésben említett alispáni körlevél a munkásmozgalmak rendszeres megíigyélését rendelte el, mert mint közölte: „a sociális és munkás mozgalmak ellenében a szükséges és czélra vezető intézkedések megtehetése czéljából a m. kir. kormánynak a mozgalom alapos ismeretére lévén szüksége". 83. Szolnok, 1898. április 25. A megye alispánja a belügyminisztertől Fegyvernekre katonaság kirendelését kéri, hogy a mezőgazdasági munkások mozgalmát és ellenállását letörje „Fegyvernek község elöljárósága a tisztelettel idecsatolt jegyzőkönyvnek és mellékletének bemutatása mellett azon kérelmet terjesztette elém, hogy a személyes vagyonbiztonság megőrzése s a netalán bekövetkezhető nagyobb bajok elhárítása 366 A mezei munkásság és a kisvagyonú földművelők szakközlönye. Csizmadia Sándor» majd Várkonyi István szerkesztésében 1896-tól Budapesten jelent meg (a Független Szociáldemokrata Párt politikai közlönye volt)