Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

a helyett, hogy igazságot nyerénk, mi tönkre jutunk, mert nekünk pusztulnunk kell! Hogy mennyire igazunk van, ha másból nem is, de a most elmondandókból fényesen kiderül: 1. A f(olyó) é(v) július 17-diki helyszíni tárgyaláson az ellenfelek egyik ügyvédje, és a közalapítványi ügyészség kint járt ügyésze magánbeszélgetések közben tanúk előtt beismerték, hogy mi a jogos alapon állunk, igazunk van, és hogy lehetetlen a gát ügyét Horthy és társai javára megvédelmezni, de azért elhúzzák az ügyet ameddig csak lehet! 2. A f(olyó) é(v) július 17-diki tárgyaláson bizonyára nem a mi szép szemeinkért tétette Horthy azon ajánlatot, hogy ok megcsináltatják saját költségükön a karcagi csatornába való levezetést, csak egyezzünk ki, a közigazgatási bizottság sem bolygatná a csatornázást és nem tartaná oly sürgősnek kormánybiztos kiküldését, (talán épen a kamarás főispán ő méltóságát e tisztségre) épen most, holott azt már épen 10 év óta sürgeti a közvélemény, - ha Horthy és társainak nem fájna a lába attól a csízmától mely a mi vizi ügyünkből tákolódott ~ bizonyára már kezdi szorongatni őket, érzik igazságtalan és törvénytelen eljárásuknak következményét, súlyát! 3. Igazolja még jogos panaszunkat az a körülmény is, hogy midőn ellenfeleink értesültek arról, (mert mindenről és mindig jól értesülve voltak) hogy ugy Nagyméltóságod műszaki kiküldöttje, mint a közigazgatási bizottság az érdemleges tárgyalás előtt megtekinti a hely szinét, hogy tájékozva legyen! És bár a közigazgatási bizottság tagjai közül a hely színére senki ki nem ment, mégis hogy Nagyméltóságod kiküldöttje ne lássa, a mezsgyén törvénytelenül emelt 2-2V2 méter magasságú gáttestből éjjel lopva kiszedetett mintegy 6000 drb. karó, továbbá a távolról szállított földből betömettek azon anyag árkok, melyekből az út és a törvénytelen gát építtetett; és így ezek által, eltüntetni igyekeztek törvénytelen eljárásuknak és a hatóság szégyenteljes meghunyászkodásának egyik fényes tanúbizonyságát. Mig ezek a gátak állanak mi semmiféle csatornázásba bele nem mehetünk, mert ez által csak az ügy elodázása éretnék ismét el . . . Nincs egyébb más mód helyzetünkön segíteni, mint a Horthy által törvénytelenül emelt gátakat a legmélyebb pontokon átvágatni. Minden más segítési mód, mely ezen átvágások nélkül kivan rajtunk segíteni hamis és csak az ügy megoldásának halogatását segítené elő! . . . Legalázatosabban esedezünk tehát méltóztassék a közigazgatási bizottság határozatát mint törvénytelent és teljesen tájékozatlant megsemmisíteni és kimondani, hogy a törvénytelen gátak akként átvágandók, hogy 1000-1500 holdnyi birtokainkról a viz lefolyhassak és ez mind addig nyitva tartassék, mig az útnak, vagy a Horthy-féle gátnak elrendelt kártalan átalakitása meg nem történik . . . Kegyelmes Urunk! Alázattal kérjük Nagyméltóságodat, hogy a törvényes és igazságos alispáni határozatot helyben hagyni s a már felmerült és felmerülendő költségekben azokat marasztalni kegyeskedjék, kik törvénytelen eljárásuklkai panaszunkra okot szolgáltattak. Előttünk: Szarka József Móritz Lajos Mély tisztelettel maradtunk Nagyméltóságodnak alázatos szolgái: Mocsáry Ferenc (és 11 aláírás)" * * # Nyolcoldalas, kézzel írt, 12 aláírásos, eredeti felebbezés. Szolnoki A. L. Jász-Kun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottsága iratai, 758/1898, sz, k. cs. 121