Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

ezen czélból szükséges utasitásoik kiadásával a belügyminiszter, a 23. §-t illetőleg az igazságügyminiszber bizatik meg." * * * Magyar Törvénytár. 1875-1876. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 481-488. o. * * • Az 1877. évi J. te. állapította meg Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye területét, amely szerint (Magyar Törvénytár 1877-1878. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 3-9. o.) Jász-N agy-Kun-Szolnok megyét képezik: a) a volt Jászság községei: úgymint Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászíényszaru, Jászjákóhálma, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászladány, Jászkisér, Jásztelek; b) a volt Nagykunság községei, úgymint: Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Kunmadaras, Turkeve; c) Heves megyéből a következő községek: Pusztamonostor (Kerekudvar pusztával együtt), Alattyán, Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók (a kél község 1896-ban egyesült Abádszalók néven). Kenderes, Tiszabura, Tiszabő, Fegyvernek. Tiszaroíí, Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol, Csépa, Cibakháza, Tiszaíöldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Nagyrév, Szelevény, Tiszasas, Tiszaug, Tiszavárkony, Vezseny, Szolnok, Mezőtúr, Dévaványa; d) a volt Pest-Pilis és Solt megyéből Jánoshida. A megye megalakulása után közigazgatásilag 5 járásra és 9 rendezett tanácsú városra oszlott, helységeinek száma 50 volt. A felszabadulás utáni területi rendezések során az azelőtt Pest megyéhez tartozott Tószeg, Új szász és Zagyvarékas községeket, majd az 1950-ben történt területi rendezés, valamint a tanácsok megalakulásakor az azelőtt Heves megyéhez tartozott Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszöllős, Tiszaőrs és Nagyiván községeket szintén Szolnok megye közigazgatási területéhez csatolták. Ugyanakkor Dévaványa községet Békés megyéhez, az azelőtt odatartozott Öcsöd községet pedig Szolnok megyéhez csatolták. 1950-ben a területi rendezések befejezése után, az újonnan alakult községekkel együtt a megye közigazgatásilag 7 járásra, 6 városra oszlott. Helységeinek száma összesen 73 volt. 1876-1944. évvel bezárólag megyénk területén 4 új község alakult úgymint: Rákóczifalva 1883-ban, Jászszentandrás 1886-ban, Kuncsovha 1893-ban. Mesterszállás 1897-ben. 1945 után 17 új község alakult úgymint: Jászboldogháza, Kengyel, Tiszagyenda és Tomajmonostora 1946-ban, Jászivány, Kungyalu, Martfű, Örményes, Rákócziújfalu, Szandaszöllős, Szászberek, és Tiszatenyő 1950-ben, Cserkeszölő, Jászágó, Kétpó, Mezőhék 1952-ben és Tiszajenő 1954-ben. Ezek közül Szandaszöllős község mint önálló község 1962. december 31-ével megszűnt és területét Szolnok városához csatolták. Az 1946-ban önálló községgé alakult Kungyalu 1966 végén egyesült Kunszentmártonnal, ugyanebben az évben Tiszaőrvény község működése is megszűnt, ugyanis Tiszafüred községgel egyesült. A régi járások közül 1961-ben megszűnt a jászsági alsó járás, illetve a jászapáti járás, amelynek községei Jászladány és Tiszasüly községek kivételével a jászsági felső, illetve a jászberényi járáshoz, míg az említett két községet a szolnoki járáshoz csatolták. A kunhegy esi járás működése 1965-ben szűnt meg, községei közül Kenderest, Kunhegyest, Tiszagyendát és Tiszaroítot a törökszentmiklósi járáshoz, Abádszaló117