Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)
Pest, 1849. október 6. Szent-Ivány Vince kerületi főbiztos utasítása a forradalmi seregben szolgált magyar és külföldi közlegényekből és altisztekből^ álló fegyencszázad alakítására „Tekintetes Kenéz Mihály ürnak, Jászkuri kerületek id. (342) főnökének, ö cs. k. Felségének legfelsőbb parancsa következtében a magyar forradalmi seregben létezett azon altisztek és közlegényekből, kik a birodalom többi tartományaiból seregeltek össze, egy külön, vármunkákra alkalmazandó fegyszázad (343) alakítandó; a nem osztrák alattvalók pedig, kivételével azoknak, kik mint tábornokok, s törzstisztek szolgáltak a felkelők táborába, hazájukba biztos őrizet alatt visszautasittatván illető külföldi hatóságaiknak átadandók; azon külföldiek végre kiknek szülöttföldjükbeli illetőségüknek kellő átadása tekintetében nehézségek forognak fenn, hasonlóan äz alakítandó fegyszázadba lesznek besorolandók. Ezen legfelsőbb parancsról tisztelt uraságodat olly meghagyással értesítem: hogy az érintett egyéneknek a külföldi hatóságokhoz leendő átszállítása és átadása vagy ha az utóbbiaktól az átvétel iránt nehézségek tétetnének, a hadi főkormányhoz kellő visszaküldetésük eszközlésében az illetőket a legkészebb közremunkálásra kötelezze. _. v _ Pesten October 6-án 1849. Szent- Ivány," * * * Kétoldalas, kézzel, tintával Irt, eredeti tisztázat. Szolnoki Á. L. Cs. Kir. Megyefőnöki iratok, 1849. 135. szám. * * * Az 1849. augusztus 9-i végzetes temesvári csata, a magyar szabadságharc utolsó ütközete után, augusztus 13-án bekövetkezett a szabadságharc végét jelentő drámai esemény, a világosi fegyverletétel. Október 6-án az ellenforradalmi terror közvetlen irányítója, Haynau parancsára kivégezték a magyar szabadságharc 23 tábornokát és Batthyány Lajost, a magyar független felelős minisztérium elnökét. Ugyanakkor megindultak a fegyházra ítéltek hosszú menetoszlopai, az örökös tartományok hírhedt börtönei Kufstein, Olmütz, Josefstadt és Theresienstadt felé. Szent-lvány Vince kerületi főbiztos ismertetett utasítása alapján a Jászkun? Kerületekben is megkezdődött a nemzetőrök és honvédek besorozása. A tisztek hosszú rabsággal bűnhődtek hazaszeretetükért. A honvédeket besorozták, s mint közlegényeket vitték el. Az osztrák önkényuralom azonban nem elégedett meg azzal, hogy az osztrák birodalom tartományaiban állomásozott, s csapattesteikel elhagyó altiszteket és közlegényeket, akik a magyar honvédségbe sereglettek — besorozza, hanem azokból fegyszázadokat alakíttatott, és a külföldön állomásozó ezredekhez küldte őket. A jászkun honvédek közül a besoroztatás elől sokan megszöktek, s a kerületek hatalmas területén, a tanyákon, az erdőkben és mocsarakban inkább vállalták a bujdosás keserű kenyerét. Az ellenforradalomnak azonban a forradalom eredményeit nem sikerült semmivé tennie. Megfoszthatta Magyarországot független kormányától, a jobbágy felszabadítás művéhez azonban ő sem mert többé hozzányúlni. S ez lényegében annyit jelentett, hogy megszűnt a kizsákmányolás feudális rendszere. 342 Ideiglenes 343 Büntetőszázad 108
