Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
reszelők újravágását jelölték meg évi 40 + 10 = 50 millió Ft érékben. A gépi berendezések tervezésénél a megszűnő Kéziszerszámgyártó ES. Erzsébet királyné úti telepének és a DIMÁVAG gépgyár reszelőgyárának gépeit is figyelembe kívánták venni, azok Mezőtúrra áttelepítésével. Beruházóként a Villamosipari és Finommechanikai Beruházási Vállalatot nevezték meg, míg a generáltervező a Gépipari Tervező Iroda lett volna.218 Mezőtúr városának másik, mintegy 1200 dolgozót foglalkoztató ipari üzemének a Mezőtúri Kenderfonodát tervezték. Az OT Beruházási és Telepítési Főosztályán 1951. március 2-án kezdtek foglalkozni a len- és kenderipar két új, országos jelentőségű beruházásának tervezésével: a kenderfonoda mellett egy új lengyárat is szerettek volna felépíteni. Az új kenderfonoda létesítését az indokolta, hogy a tervidőszak folyamán a kendertermelés oly nagymértékű „felfutásával" számoltak, hogy azt az akkori kenderfonó kapacitás már nem tudta volna feldolgozni. Magyarország akkori egyetlen, nagy kapacitással rendelkező kenderfonója Szegeden működött, de továbbfejlesztését sem gépeinek állapota, sem az üzem zsúfoltsága, annak „beékelődése” nem tette lehetővé. Ráadásul a honvédelmi szempontból eleve kényes helyen fekvő városba semmiképpen sem szerették volna összpontosítani az ország csaknem egész kenderfonó kapacitását.219 A telepítés helyszínéül ekkor még Debrecent tüntették fel, mivel a kenderfonoda elsősorban az ÉK-i megyék nyersanyagára épült volna. A megyeszékhely mellett egy ideig még Berettyóújfalu is esélyes volt a beruházásra, de az itteni munkaerő felesleg nem látszott elegendőnek, nagyobb arányú munkástelepítést pedig ezért az üzemért nem kívántak megkezdeni. Éles feszültség támadt már ekkor az ötéves tervben erre a célra előirányzott 20 millió Ft és a beruházás valós árának számító 45-50 millió Ft-nyi összeg között, ráadásul minden számítás az utóbbit látta reálisabbnak.220 1952. március 28-án tovább tárgyalták a len- és kenderipar 1952. évre szóló beruházásait, ahol ugyanúgy a korábbi lengyár és egy kenderfonoda MNL JNSZML XXXV. 39-1-72. ő.e. 195.p. Vas Zoltán levele az MDP Szolnok megyei Pártbizottságához. 1952. január 26. Tárgy: Reszelőgyár (Mezőtúr) beruházási cél megállapítása. 003169/1951. sz. Szeged városa több szempontból is súlyos hátrányba került Rákosi Mátyás Magyarországán. A város „bűnei” közé tartozott, hogy mint „ellenforradalmi” központból, innen indult el Horthy Miklós és Nemzeti Hadserege, hogy Rákosiék itt töltötték súlyos börtönéveiket, ráadásul Jugoszlávia közelsége miatt „veszélyes” határszakasznak is számított, így elesett mindennemű jelentősebb fejlesztéstől. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 192.d. Jegyzőkönyv az OT Beruházási és Telepítési Főosztályán 1951. március 2-án megtartott értekezletről. Tárgy: len- és kenderipar 1952- ben induló országos jelentőségű beruházásai. 88
