Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
munkaerő is rendelkezésre áll. Nem tartották ésszerűnek ugyanis, hogy a közeli Kisújszálláson kidolgozandó gyapotanyagot egészen Mezőtúrig szállítsák.215 Érdekes átgondolni, hogy ezen az alapon az I. ötéves terv legtöbb nehézipari beruházását le lehetett volna fújni, ahol a nyersanyag döntő része importból származott, legtöbbször egyenesen a Szovjetunióból érkezett. Amíg tehát a szocialista iparosítás elve érvényes volt a könnyűiparra, korántsem volt érvényes pl. a nehéziparra. A TERINT helyi tejüzem létesítését sem szorgalmazta, elegendőnek látta a szolnoki tejüzem megvalósítását. Mezőtúrra inkább tejport gyártó üzem telepítését tartották helyesnek.216 2.3.1. Meg nem valósult beruházások Mezőtúron: a reszelőgyár, a kenderfonoda és a közraktár tervezése Az OVHB 1952. március 21-én tárgyalta először Mezőtúr város első nehézipari beruházása, a Mezőtúri Reszelőgyár elhelyezésének kérdését. A szóba jöhető két telephely közül a „3-as számú” minden szempontból igen kedvezőnek tűnt, viszont az építendő iparvágány miatt a meglévő Berettyó- hidat jelentősen át kellett volna építeni, amire nem volt pénz. Az „1-es számú telephely” viszont mind HM szempontból, mind az uralkodó ÉK-i szélirány miatt igen kedvezőtlen helyen feküdt (viszont nem kellett volna járulékos beruházás). Jellemző, hogy a bizottság ülésén éles vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a leendő gyár termel-e bűzös gázokat, amelyet az ÉK-i szél éppen a városra fújt volna: az illetékes szervek előzetes tájékoztatói ugyanis ellentmondásos információkat tartalmaztak ezzel kapcsolatban. A megbeszélés eredménytelenül, döntés nélkül zárult, amelynek során az OT részéről Magyary Aladár mintegy fenyegetően megjegyezte, hogy az I. ötéves tervben Mezőtúr újabb ipari létesítményt valószínűleg nem fog kapni, a város további iparosítása a II. ötéves tervben történik. A Berettyó-hidat később is ráér megépíteni, amikor már iparosodik a város és bővebben állnak anyaggal.217 A reszelőgyár beruházási célját már 1952. január 26-án levélben megküldték a megyei pártbizottságnak. Ebben az új gyár feladataként új reszelők gyártását és 215 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Mezőtúr város fejlesztési javaslatának osztálykritikája a Tervosztály részéről. Szolnok megye/Mezőtúr. Megjegyzés: a két település közúton 22 km-nyire esett egymástól, míg vasúton a távolság már mintegy 65 km volt, ugyanis közvetlen vasútvonal híján Szajol érintésével lehetett volna a szállításokat megoldani. 216 Uo. 217 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 34.d. Nehézipar K-M. Mezőtúri Reszelőgyár. 0041/3/1952. sz. Az OVHB 1952. március 21-én lezajlott ülésének jegyzőkönyve. Ea.: Dr. Görög László. 87
