Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
Az I. ötéves tervidőszak alatt telepítésre terveztek egy „foglalkoztató” országos jelentőségű nehézipari üzemet, amely többségében férfi munkaerőt szívott volna fel és jellegét tekintve a „környezetére zavaró hatású” üzemről volt szó. A másik üzembe mintegy ezer fő női munkaerő bevonását tervezeték: ez az üzem könnyűipari és a „környezetére zavaró hatás nélküli üzem” lett volna.211 A megyei fejlesztési tervben Mezőtúr városával kapcsolatban azt jegyezték meg, hogy kisebb mértékben a nehézipar, továbbá a gyapottermesztéssel kapcsolatos textilipar kifejlesztése lehetséges: mindkettő a proletárbázis kialakítását segítette volna elő.212 A város fejlesztési terve az akkor belterületen működő téglagyárat kitelepítette volna a városból annak Ny- i határára, ahol megfelelő minőségű és mennyiségű agyag állt rendelkezésre (a régi téglagyár nyersanyaga kimerülőben volt, ezenkívül füstje zavarta volna az új város kialakulását). Tervezték fazekasipar, valamint egy rizshántoló, egy tejfeldolgozó, egy olajütő és egy háziipari jellegű szőnyegszövő üzem létesítését is. Mezőtúr esetében is a belterületi népesség számának növekedésével számoltak, amelyhez nagymértékben hozzájárult a tanyasi lakosság betelepítésének terve. Mezőtúr új társadalmi szerkezete a 6.500 mezőgazdasági dolgozó mellett már 3.300 ipari munkásból állt volna, melyek közül 2.000 belépő mobil, új ipari munkás.213 A TERINT-nél ekkor úgy látták, hogy a város ipara hamarosan tovább bővülhet, hiszen mezőgazdasági jellegű iparok létesítésére is hamarosan lehetőséget láttak, különösen az öntözéssel termesztett növényekkel kapcsolatosan. Közigazgatási szempontból az addigi Törökszentmiklós helyett Mezőtúrt tartották hivatottnak, hogy járási székhely legyen.214 1951. augusztus 17-én a Szolnok Megyei Tanács javaslattal fordult a TERINT-hez, amelyben közölték, hogy mivel már van a városban egy kisebb textilgyár, szükségesnek tartanák egy textilkombinát létesítését. Az alapanyagot ehhez a megye területén ekkor „felfutóban lévő gyapottermesztés” biztosította volna. Úgy vélték, hogy - amennyiben a profil írozás lehetővé teszi - a szövőüzem mellé kenderfeldolgozás is tervezendő, amelyet szintén a megyei kendertermelés látott volna el alapanyaggal (ezt pedig részben a cibakházi kendergyár készítette volna elő). A TERINT aztán a textilkombinát létesítését ellenkezőnek tartotta a szocialista iparosítás elvével, amely szerint az ipari üzemeket oda telepítik, ahol a nyersanyag csekély mozgatással biztosítható és a megfelelő 211 Uo. in.: Fejlesztési terv. 212 MNL OL TERI NT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. III./l. Fejlesztési terv. Szolnok megye. Főbb ipartelepítési lehetőségek a megyében. 213 Uo. Szolnok megye/Mezőtúr. III.: Fejlesztési terv. 214 Uo. 86
