Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
„akik előtt még a gyárkémény is csaknem ismeretlen volt”. A cikkből megtudható, hogy a munkások a Ganz műhelyeiben sajátították el a szakmát, akik közül sokan „ eddig Nagykátán és Pesten hánykolódtak kisegítő munkán. ”175 176 A felépült és már termelő Aprítógépgyárban nem mentek zökkenőmentesen a dolgok. Az 1953. december 31-én megtartott városi pártbizottsági ülésen sok balesetről és rossz anyagellátásról beszéltek. A gyárról készült jelentés szerint az elvégzett munkáért nagyon keveset lehetett keresni. A jelentés készítői elfásult, semmire nem válaszoló dolgozókkal találkoztak a gyárban, akik attól tartottak: ha megmondják az igazat, elküldik őket munkahelyükről. Hibaként értékelték a vezetők részéről, hogy az Aprítógépgyár kevés lakásának csak 40%-a volt a fizikai dolgozóké, a többiben a Budapestről leköltözött vezetők és munkáskáderek laktak. Ezen időszak egyik legfőbb hibája tehát az volt, hogy „a gyárban nem foglalkoztak a dolgozók apróbb problémáival, pl. a lakásüggyel. ”m 175 Jobb munkával köszönik meg az új gyárat a jászberényi Aprítógépgyár dolgozói. In: Szolnok Megyei Néplap, 1951. október 27. 5. p. 176 MNL JNSZML XXXV. 42-1-6.ő.e. Az MDP Városi Pártbizottságának iratai. Az 1953. december 31-én lezajlott pártbizottsági ülés. 73 Egy szimbolikus jelentőségű korabeli fotó: új gyár „nőtt ki” a szántóföldből Jászberény határában. Forrás: NAGY J. - TÓTH J. 1970. 169. p.
