Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
ezer ipari munkással számoltak Jászberényben, ami már a lakosság 1/3 részét tette volna ki.158 159 160 2.2.1. Az Aprítógépgyár telepítése és termelésének első évei Az Aprítógépgyár Jászberénybe való telepítését 1950. július 27-én engedélyezte véglegesen a Nehézipari Minisztérium.159 * Az ipartelepítés egyik indokaként az szerepelt, hogy „Jászberény nyersanyagmozgatás szempontjából viszonylag kedvező helyen fekszik”.160 A beruházás teljes keretösszege 51,78 millió Ft volt. A jászberényi Aprítógépgyár tulajdonképpen annak köszönhette létét, hogy a budapesti Ganz Vagongyárban addig folyó aprítógép-gyártás helyszűke miatt már nem volt továbbfejleszthető, hiszen a Ganz profdja egyre inkább a motorvonatok, a Diesel-motorok, a nagy szivattyúk és a vízturbinák gyártására lett átállítva. Ráadásul az első ötéves terv jellege miatt egyre nagyobb kereslet mutatkozott a létesítendő új Aprítógépgyár termékeire (ipari törő- és őrlőberendezések, téglagyári gépek), hiszen az ilyen jellegű nehézgépgyártás a budapesti üzemben addig nem mint főgyártmány szerepelt, „hanem mint jórészt kitöltő munka”. Ezen ok és a helyszűke miatt a gyártmányok kifutási ideje 12-20 hónapig is eltartott, amit már nem tudott kivárni az erőltetett iparosítás gépszükséglete. Mivel az új létesítmény a helyes anyagmozgatást is biztosítani tudta (amely a szűk, túlterhelt budapesti ipartelepen már megvalósíthatatlan volt), a gyártmányok átfutási ideje 6-12 hónapra rövidült volna le.161 A gyár építését végül a Gépipari Beruházási Nagyvállalat kapta feladatul CM-066/B beruházási egységszám alatt.162 A munkálatok ütemezését (az építkezés megkezdését és befejezését) az ötéves terv szokásainak megfelelően állandóan változtatták. Végül a gyár alapkőletételére 1950. 158 MNL JNSZML XXXV. 42-2-22. ő.e. Az MDP Városi Pártbizottságának iratai. A város ipari üzemeinek munkájával kapcsolatos iratok. Jegyzőkönyv a jászberényi Aprítógépgyárban 1955. augusztus 23-án megtartott nagy-aktíva értekezletről. Gróf Károly vállalatvezető beszámolója. 71. p. 159 Uo. 4. p. Mappa megjelölése: TERINT - Gazdasági Tervező Osztály. 160 Uo. 13. p. 161 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 21.d. 33-34. p. Uo. 5. p. A nehézipar beruházásainak kódolása az ABC szerint az „A”-tól a „J” betűig terjedt. Ezen belül a nehézgép-gyártás kapta a „C” terveimet, az „M” betű pedig azt a sorszámot mutatta meg, hogy az adott gyár hányadik a sorban a nehézgép-gyártáson belül (az ABC betűinek sorrendjét figyelembe véve). MNL OL OT TŰK XIX-A-16-b. 136.d. 104., 172. p. 67
