Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
komplexum, még ha az építkezés jelentős többletköltséggel is jár (árvízvédelem, a mélyen fekvő területek feltöltése). A döntés meghozatalakor nagy fejtörést okozott az a korabeli szovjet városépítési gyakorlattal való egyeztetés, miszerint a közintézményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a város lakosságának kollektív összetartozását kifejezzék, amennyiben pedig az adott várost folyó szeli ketté, akkor a legfontosabb létesítmények mindig a folyó partján helyezkedjenek el. A HM akadékoskodása miatt a helyszínnek a Tisza-hídtól legalább 250 méterre kellett lennie, viszont a terület korlátlanul bővíthető volt. Az ülés végén mintegy zárszóként elhangzott, hogy „Szolnok elég jellegtelen város, de éppen a szocialista városépítés révén válik majd reprezentatívvá. ”141 Minden bizonnyal az időközben lezajló bel- és gazdaságpolitikai átrendeződés is hatással lehetett arra a döntésre, amely már 1953 nyarán véglegessé vált: Szolnokon belátható időn belül nem lesz egyetemi építkezés a „túl magas költségek” miatt. Innentől fogva az ideiglenes épületekben elhelyezett egyetem állandó bizonytalanságban élt, sőt a hallgatók közel felét (és az egész vasútépítő szakot) még 1953-ban Budapestre helyezték át. Szolnok, mint egyetemi város már-már megvalósulni látszó álma végül a NET 1955. 31. sz. törvényerejű rendeletével oszlott végleg szét. A rendelet „A Budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról, valamint a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem megszüntetéséről” címet viselte és kimondta, hogy a város rövid életű felsőoktatási intézménye a következő két esztendő során fokozatosan a fővárosba fog költözni.142 A szolnokiak és a város vezetése nem könnyen nyugodott bele az egyetem elvesztésébe: erről tanúskodik a Szolnoki Városi Tanács 1956. június 22-én lezajlott ülése is, amikor kijelentették, hogy a város ragaszkodik az egyetemhez és Szolnok egyetemi város szeretne maradni. Ennek az elképzelésnek a nyomatékosítására még nyáron szolnoki küldöttség utazott Budapestre, ahol Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta őket. A szolnokiak érvei között többek között az szerepelt, hogy a világ országaiban az egyetemek általában nem a fővárosokban működnek, ráadásul azt a közismert tényt is kifejtették Erdeinek, miszerint ha akkoriban valaki 141 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00223/IX/1953. Közlekedési Műszaki Egyetem, Szolnok. Az egyetem telepítésének korábbi időszakáról még: MNL JNSZML XXXV. 39-1-72.ő.e. 206. p. Az OT elnökének levele az MDP Szolnok megyei Pártbizottságához. 1952. február 5. Tárgy: Közlekedésmérnöki Műszaki Egyetem (Szolnok) beruházási céljának megállapítása. 142 KAPOSVÁRI GY. 1986. 24-27. p. 62
