Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
helyszínül, de be kellett látnia, hogy a Pilis térségében nem áll rendelkezésre elegendő szalma a gyár igényeinek kielégítésére). A négy lehetséges szolnoki helyszín a következő volt:- a papírgyár területén az iparvágány és a garázs között- a papírgyártól D-re lévő szántóföld, amely házakkal volt körbeépítve- az országút és a Tisza gátja közötti terület, közel a cukorgyárhoz-a cukorgyár iparvágánya melletti szántóföld.120 Az OVHB 1950. október 16-án megtartott ülésén Cséky Sándor már közvetlenül a papírgyár melletti telepítést szorgalmazta, amely véleménye szerint sem volt a legkedvezőbb megoldás városrendezési szempontból, azonban a termelés érdekei és a gazdaságosság felülírták a többi szempontot. Ennek ellenére mind a HM, mind a Szolnoki Városi Tanács sokáig nem akarta elfogadni a papírgyár mellé való telepítést. A Tanács inkább a kénsavgyár mellett, a várostól távolabb látta volna szívesen a bűzös gázokat kibocsátó gyárat. Azzal érveltek, hogy az elfogadott helyszín lakott és csak 80 m távolságra volt a megyei kórháztól.121 A HM lobbistái ezzel szemben azt szerették volna elérni, hogy ne csak a papírgyár segédüzemeként működő cellulózgyár épüljön, hanem egy jóval nagyobb, különálló kombinátról álmodtak, amely a HM felmerülő igényeit is kielégítette volna. Ezt a felvetést a bizottság elvetette, ugyanis még az előző, szeptember 25-én lezajlott ülésen tisztázták, hogy egy nagyobb, százmilliós kombinát megépítésére az I. ötéves tervben nincs lehetőség. 122 A Magyarországon ismert új technológia beszerzése a szalmacellulóz gyár esetében is meglehetősen vontatottan haladt, ugyanis a magyar külkereskedelmi szervek általában csak igen lassan tudták feladataikat konkretizálni. Az ’50-es évek elején hiányosan voltak még feltárva a külföldi beszerzési lehetőségek mind a nyugati, mind a „népi demokratikus” államokban. A szalmacellulóz gyár esetében is előfordult, hogy egy konkrét megrendelésre csak 2 hónap elteltével érkezett válasz, amelyben nemcsak a TECHNOIMPEX külkereskedelmi vállalat tehetetlensége és tapasztalatlansága játszott szerepet, de sokszor a külföldi partnerek sem reagáltak túlzottan rugalmasan. A szervezetlenséget jól mutatja, hogy a TECHNOIMPEX előbb olaszországi gépek megvásárlását javasolta, aztán nyugatnémet cégeknél MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 38.d. Mappa megnevezése: Papíripar/Szolnoki Szalmacellulóz Gyár. Jegyzőkönyv az OVHB 1950. szeptember 25-én megtartott üléséről. 121 Uo. A Tervfeladatot jóváhagyó bizottság ülése. 1951. április 17. 122 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 54.d. 814. p. Jegyzőkönyv az OT Beruházási és Telepítési Főosztályán 1950. október 5-én tartott értekezletről. 52
