Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
nem halad előre, így lassan felvetődik a felelősség kérdése is. ”97 A gyárépítkezéshez nem végleges, hanem ún. „felvonulási lakásokat” építettek, amelyek a kor szellemének megfelelően rendkívül zsúfoltak voltak. Jól mutatja ezt, hogy Cséky Sándor szerint egy lakásban akár 20 embert is el lehetett helyezni.98 A létesítmény szöveges indoklása szerint az üzem a tiszántúli és részben a Duna-Tisza közi területek szikes talajai termőképességének fokozásához szükséges szuperfoszfát előállítására létesült és kifejezetten Szolnok város fejlesztését szolgálta. Munkaerő szükségletét a szolnoki munkaerő tartalékokból nagyrészt biztosítottnak látták. Az iparpolitikai szempontokon túl, a szolnoki telepítés mellett szólt, hogy a nagy mennyiségű nyersanyag és késztermék szállítására mind a város vasúti csomópontja, mind a hajózható tiszai vízi út kiválóan alkalmasnak látszott. A szállítást túlnyomórészt vasúton tervezték, amelyhez egy 1,2 km-es vasúti iparvágány megépítése volt szükséges. Számoltak viszont a vízi szállítással is, amelyhez a létesítendő tiszai kikötő és a gyártelep között mintegy 1,6 km hosszúságban drótkötélpályára lett volna szükség. A telepítés előnyeinek felsorolásánál a következők szerepeltek:- a gyártelep magas talajszintje- aránylag rövid ipari vágány- közút közelsége (410-es számú út Szolnok és Tószeg között)- munkaerő közelsége- a vasúti csomóponthoz és a vízi úthoz való könnyű csatlakozás- kedvező uralkodó szélirány (az É-i, ÉNy-i széllel a keletkező gázok és a por nem kerül a város légterébe)- a város központjától való megfelelő távolság (5 km). A hátrányok közé a következőket kellett felsorolni:- árvíz esetén magas talajvíz-állás- a talaj kisebb szilárdsága, amely megnöveli az alapozási és a szigetelési költségeket (bár megjegyezték, hogy ez az egész Tisza vonalán végig fennáll)- honvédelmi szempontból kifogásolható volt a helyszín.99 Az új gyár 343 fő dolgozónak adott munkát, ebből 156 fő szakmunkás, 102 fő segédmunkás, 39 fő adminisztratív állományú dolgozó, 13 fő mérnök, 9 97 Uo. 312. p. OT az 1950. május 18-án lezajlott értekezlet jegyzőkönyve. Tárgy: új kénsavgyár telepítésével kapcsolatos kérdések tisztázása. 98 MNL OLTERINT TŰK. XXVI-A-l. 37.d. 13. p. Szolnoki Kénsavgyár. Jegyzőkönyv a Helykijelölő Bizottság (TERINT) 1950. július 13-án megtartott 3./ tárgysorozati pontjáról. 99 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 536. p. 1950. július 8. 45
