Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

gyárak lesznek az elkövetkező évtizedek iparosításának alapjai Szolnok megyében, másrészt így - konkrétumokon keresztül - hiteles kép festhető a sztálinista iparosítási periódus magyarországi eseményeinek hétköznapjairól: a tervek gyakori változásáról, a nehézségekről, a vitákról és egyáltalában az iparosítás gyakorlati fejleményeiről. Ehhez a folyamathoz szervesen kapcsolódik a tervezett, de meg nem valósult ipari beruházások - kissé szűkszavúbb - bemutatása is. Csak így, a felépített és a meg nem valósult ipari beruházások történetének áttekintése révén juthatunk el odáig, hogy felvázolhassuk, milyen jövőt szántak eredetileg az országos tervezőközpontok Szolnok megyének. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tervek és a megvalósítás között sokszor igen keskeny volt a választóvonal. Vagyis az eseményeket rendszeresen nem gazdasági, sokkal inkább politikai döntések befolyásolták.

2.1. Szolnok, mint gyorsan iparosodó alföldi megyeközpont

Az egyetlen Szolnok megyei város, amelyet konkrétan mint iparosodó települést nevesítettek is az I. ötéves népgazdasági tervben, maga a megyeszékhely, Szolnok volt. A város - elsősorban kiemelkedően fontos vasúti pályaudvara miatt - pusztító légitámadásoknak esett áldozatul a II. világháborúban. Ennek következtében lakossága az 1941-es 42.011 főről 1949- re 36.935 főre csökkent, így - átmenetileg - megtört az egy évszázada tartó dinamikus népességnövekedési időszak, amelynek során a város lakossága nagyjából 50 évenként megkétszereződött (Szolnok lakossága 1850-ben 10.460, 1900-ban 35.379 fő volt).63 A város ötéves iparfejlesztésének irányát a Népgazdasági Tanács Gazdasági Albizottsága már 1949. április 30-án kijelölte a 27/1949. G.a.sz. határozatával. Ebben elsősorban a meglévő épületadottságokkal, erőművekkel, valamint a jó vasúti- és vízi szállítási lehetőségekkel indokolták az alábbi ipari létesítmények megvalósításának tervezetét: hajlított típusbútorgyár, konfekciós üzem, épületelemeket előregyártó üzem és bőrgyár. Ekkor nehézipar telepítéséről még szó sem esett a város kapcsán.64

A szocialista iparosítás kezdetén a megyében - Martfű mellett - Szolnok volt az egyetlen település, ahol a korábbi évtizedekben jelentősebbnek mondható gyáripar alakult ki, nem csak kisebb malmok és téglagyárak

63 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Szolnok város.

MNL OL XIX-A-19-ab. 12.d. A Népgazdasági Tanács (1949-1952) Gazdasági Albizottságának iratai, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Az 1949. április 30-án lezajlott ülés jegyzőkönyve.

34