Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
megye után itt dolgoztak a legtöbben a nehéziparban és ezen belül a gépiparban is. A gépiparban foglalkoztatottak száma alapján Szolnok megye megközelítette, Hajdú-Bihar pedig felül is múlta az országos átlagot. Érdekesség, hogy az alföldi megyék közül itt, Szolnok megyében volt a legkisebb súlyú az élelmiszeripar, viszont itt dolgoztak a legtöbben a bányászatban. A vegyi- és gumiipar dolgozóinak száma alapján Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar is megelőzte Szolnok megyét, viszont ugyanitt a bruttó állóeszközök értéke ebben a megyében volt a legmagasabb, sőt az országos átlagot is jóval meghaladta.606 Szolnok megye iparán belül a legtöbb dolgozó a könnyűiparban talált megélhetést (42,9%), ezt követte a gépipar (29,7%) és az élelmiszeripar (12,0%). A további sorrend a bányászat, az építőanyag-ipar, a vegyipar és végül a villamos energia ipar volt.607 3.3. Társadalmi változások Szolnok megyében 1970-ig A III. ötéves tervidőszak utolsó éve, az 1970-es év egyben népszámlálási esztendő is volt, így itt újabb évtizedes demográfiai összehasonlításra nyílott lehetőség. Szolnok megye lakossága az 1960-1970. évek között 462.150 főről 449.830-ra változott, azaz 12.320 fővel, 2,7%-kal csökkent. Ezen időszak alatt a mintegy 29 ezer fős vándorlási veszteséget a természetes szaporodás (17 ezer fő) nem tudta ellensúlyozni. Főként a munkaképes korú népesség elvándorlása és az alacsony számú születések hatására ez időszakban a népesség korösszetételében az elöregedés jelensége volt megfigyelhető, ugyanis a gyermekkornak aránya 26%-ról 23%-ra fogyott, viszont a 60 évesek és azon felüliek részesedése 15%-ról 18%-ra nőtt. A vándorlás a megye lakosságának iskolai végzettségére kedvezőtlen hatást gyakorolt, tehát elsősorban a szakképzett, illetve iskolázottabb munkaerő, zömében fiatalok hagyták el Szolnok megyét. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételének változását a gazdaság és infrastruktúra fejlődése, valamint a mezőgazdasági keresők nagyszámú nyugdíjaztatása befolyásolta a legerőteljesebben. Továbbá fokozta a gazdasági aktivitást az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély is. Javult a kereső-eltartott arány, de Szolnok megye az országos átlaghoz viszonyítva még mindig kedvezőtlenebb helyzetben volt ebből a szempontból. Az 1960 óta eltelt egy évtized alatt a 606 BARTKEI. 1971. 107-108. p. BARTKE István - BORA Gyula: A magyar ipar területi elhelyezésének távlati problémái. A területi elhelyezés modellje és annak változatai. In: A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái. Szerk.: Enyedi György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976. 66. p. 282
