Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)

a fenti 11 milliárd Ft-ból valamivel több mint 40% Szolnok iparát erősítette tovább és mintegy 20-23% jutott a 6 kiemelten fejlesztendő, még nem-, vagy csak alig iparosodott településre. A nagykun városokban, valamint a városias fejlesztésre kijelölt járási székhelyeken, Kunszentmárton és Tiszafüred nagyközségekben mintegy 390 millió Ft-ot ruháztak be az iparba, amelynek következtében 3 ezer új munkahely jött létre, 60%-ban nők részére. Az iparban foglalkoztatottak száma a megye egész iparában 48%-kai, az iparban foglalkoztatott nők száma pedig 81 % -kai növekedett.596 Mindezek ellenére a nők foglalkoztatási színvonala továbbra is kedvezőtlenebb maradt az országos átlagnál, de még a környező megyék mutatójánál is! Az alföldi megyék közül ebben a tekintetben csak a rendkívül elmaradott Szabolcs-Szatmár megye mutatója múlta alul Szolnok megyéét.597 A munkára jelentkező nők mintegy 90- 95%-a szakképzetlen volt, így elhelyezkedésük nagy gondot jelentett, nem is beszélve a középiskolákból kikerülő fiatal szakképzetlen lányok helyzetéről. A megye munkaképes férfi lakosságának foglalkoztatottsága már 100%-os értéket tett ki, viszont közülük 10 ezernek a megyén kívül kellett munkát vállalnia. A

III. ötéves tervidőszak alatt főként az iparosodottabb vidékeken szak- és segédmunkáshiány keletkezett az iparban és az építőiparban. A jelentős beruházások mellett a megyei vezetés minden erőfeszítése ellenére sem járt „kellő eredménnyel” a Budapestről kitelepítendő III. kategóriás üzemek „lehozása”, megyei telepítése. Noha a megyében a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt nem sikerült helyben megkötni, a tervidőszak végéhez közeledve az elvándorlás mértéke egyre csökkent és a bővülő ipari munkalehetőségek hatására már teljes megszűnése is látótávolságba került: hosszabb távon már a Szolnok megyei állandó lakhellyel rendelkezők egy részének hazatelepülésével is számoltak. A további urbanizációs folyamat erősödését mutatta a megyén belüli migráció, amely továbbra is egyértelműen a falvak felől a városok irányába mutatott.598

A III. ötéves tervidőszak végére a megyében mintegy 900 ipartelep, ebben 16 önálló minisztériumi iparvállalat működött. Megtalálható volt még nem megyei székhelyű vállalatok 37 gyára, gyáregysége, üzeme, 12 tanácsi iparvállalat, 14 szolgáltató vállalat és 67 ipari szövetkezet is. Az MSZMP

Eredmények a harmadik, célkitűzések a negyedik ötéves tervben. Kiadja az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága és Szolnok Megye Tanácsa. 3-10. p.

MNL OL M-KS-288-24/1969/23.ő.e. Szolnok megye 1971-1975-ös tervidőszakra szóló fejlesztési direktívái és tervjavaslatai a központi szervek felé. Csáki István (MSZMP Szolnok Megyei Bizottság) átirata Bálint Józsefnek (MSZMP KB GPO). 1969. június 26. 55. p.

598 Uo. 51-54. p.

278