Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
kiemelkedő jelentőségének hangoztatása is nagy tévedés volt. Amennyiben az ország előrehaladásának zálogát mindenféleképpen az iparosításban találták meg, akkor is lehetett volna az ország adottságaihoz mérten ésszerűbb iparfejlesztési koncepciót kidolgozni. Gondolunk itt a kellő hazai nyersanyagbázissal rendelkező könnyűipar, élelmiszeripar és egyáltalán az ún. „mezőgazdasági ipar” fejlesztésére.38 Igaz, ezek révén a politikai vezetés nem látta volna biztosítva, hogy az ország felkészül a közelgő háborús konfliktusra a kapitalista Nyugattal: ehhez különösen az alapanyag-ellátás maximális belső biztosítása vált szükségessé, vagyis az autarkiás iparfejlesztés irányába tolták az ország szekerét. Ütőképes hadsereg megteremtéséhez a hagyományos nehézipar fejlesztésére, gazdasági erőre volt szükség.39 Viszont a politikai vezetés egyik elérendő céljára, a társadalom átalakítására még az itteni adottságokra épülő iparfejlesztés is garancia lehetett volna. A terv kidolgozásakor a magyar ipar területi elhelyezkedését sajátos centralizáltság jellemezte, amelynek legszembetűnőbb jellegzetessége volt, hogy az ipar túlnyomó része Budapestre és környékére koncentrálódott. Magyarország iparának centralizáltsága tehát öröklött adottságként várt megoldásra a szocialista rendszer kezdetén. Az 1930-as években megkezdődött ipari decentralizáció az 1930-as 60%-ról 1938-ra 54%-ra csökkentette az ipari foglalkoztatottak fővárosi arányát, azonban még 1949-ben is Budapestre és környékére összpontosult a minisztériumi iparban foglalkoztatottaknak 53,9%- a. Noha ezt az aránytalanságot a kisipar területi szórtsága valamelyest oldotta, az összes ipari kereső népesség (a bányászattal együtt) 46,3%-ának, a magyar ipari termelés 59,6%-ának egyetlen gócba tömörülése nemzetközi, sőt kelet- közép-európai összehasonlításban is különösen egészségtelennek számított.40 Az I. ötéves terv előkészítő szakaszában valamennyi megyének el kellett készíteni a maga ötéves tervét. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye A magyarországi sajátosságoknak megfelelő iparosítási elképzelésekről az alföldi városok kapcsán: BELÉNYI GY. 1996.; Már az 1980-ban írott gazdaságföldrajzi munkák is elismerték - igaz, csak az 1945 előtti időszakra vonatkoztatva - hogy „az élelmiszeripar mellett történelmileg az Alföld ipari fejlődésére a legjobb lehetőség a könnyűipar fejlesztésével nyílott volna”. Forrás: ZOLTÁN Z. 1980. 117. p. Ezzel kapcsolatban idézet a követendő példa, Sztálin 1931-es beszédéből: „Mi a gazdasági téren vezető országok mögött 50-100 évvel elmaradtunk. Ezt a távolságot be kell futnunk tíz év alatt. Vagy meg tudjuk ezt tenni, vagy agyonnyomnak bennünket.” Forrás: KORNAI J. 1993. 190. p. Ne feledjük, Magyarország korabeli vezetői az itthoni viszonyokat gyakran a háború előtti szovjet viszonyokhoz hasonlították! 40 ÁDÁM Anna: Ipartelepítés az első ötéves terv időszakában. Decentralizációs elképzelések és valóság. In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről. Szerk.: Molnár János - Orbán Sándor - Urbán Károly. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1985. 181. p. 23
