Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)

nagyobb létszámnövekedéssel járt volna. Az ÉVM javaslata, miszerint Budapesten és a megjelölt Budapest környéki településeken az összes ipari foglalkoztatottra vonatkozó létszám stopot rendelt volna el, viszont már éles ellenállásba ütközött. Az MSZMP legfelsőbb pártvezetése immár egyre szükségesebbnek látta, hogy a tanácsok a jövőben fokozottabban érvényesítsék hatósági jogköreiket, így pl. adott esetben tagadják meg „a lakosság érdekeivel ellentétes beruházásokat” vagy akadályozzák meg „a jogellenes telepítési szándékkal érkezőket” tetteik végrehajtásában. Bevezetésre került a területileg differenciált hitelpolitika is, hiszen a 8 támogatott megye hosszú lejáratú visszafizetési határidőket is kapott, de ezentúl a telekhasználati díjakat is differenciáltan állapították meg és pozitív diszkriminációval a vidéki ipartelepek esetében jóval alacsonyabb díjszabást határoztak meg, mint a fővárosban."73 Részben a budapesti iparkorlátozó intézkedések következtében megállt a főváros immár egy teljes évszázada tartó ipari létszámnövekedése, sőt 1966-1970 között már szerény mértékben, 2%-kal csökkent is. „Cserébe” viszont robbanásszerűen növekedett a Budapest környéki agglomerációs gyűrű ipara és népessége.574

2.4. Az „új gazdasági mechanizmus” beindításának időszaka

1967-ben a Szolnok megyei pártbizottságnak részletes jelentést kellett küldeni az MSZMP KB GPO részére a megye nehéziparának helyzetével kapcsolatban. Ebből megtudható, hogy ekkor a jászberényi Hűtőgépgyár sikeresen dolgozott a számára 1970-ig előírt 58%-os termelésnövekedés elérésén a háztartási és kereskedelmi hűtőberendezések, az alumíniumedények és az autoszifonok gyártása terén és már előkészítették az alumínium söröshordók és a jármű vízhűtők gyártását is. Ezzel a sikeres gépgyárral ellentétben teljesen más volt a helyzet a másik nagy jászberényi gyárban. Az Aprítógépgyár még mindig a végleges gyártmányprofilját kereste, ugyanis a szovjetek időközben lemondták a nagy vegyipari gépek gyártására vonatkozó igényüket, amely miatt a vállalat óriási átszervezésre készült: mintegy 500 fő új munkaerőt akartak felvenni a 188,5 millió Ft-os beruházással épülő új, 9500 nf-es csarnokukba. Mivel a szovjetek immár teljesen más típusú gépekre tartottak igényt jóval kisebb megrendelési összeg fejében, a gyár bővítését le

MNL OL M-KS-288-24/1967/6. ő.e. Előterjesztés a GB részére: az ipar arányos területi fejlesztésének, a kitelepítési célkitűzések fokozott megvalósításának biztosítása az új gazdasági mechanizmus bevezetése után. 1967. július 27. Ellenjegyezte: Karádi Gyula GB elnökhelyettes. 48-61. p.

ENYEDI György: Gazdaságpolitika és területi fejlődés. In: Valóság, 1978/ 5. sz. 38. p.

265