Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
mezőgazdasággal való kooperációt mind a mezőgazdasági termények feldolgozásában, mind a munkaerő gazdaságos felhasználásában.567 A III. ötéves terv időszaka során az iparilag fejletlen 6 alföldi és 4 déldunántúli megye közül kettőt - Csongrád és Vas megyét - már felzárkózni látták az iparilag fejlett megyékhez (előbbiben mintegy 60 ezer, utóbbiban 33 ezer ember dolgozott az iparban), tehát a leginkább fejlesztendő megyék közé már csak 8 megyét számítottak és ide tartozott Szolnok megye is. A 10 ezer lakosra jutó szocialista iparban dolgozó számát tekintve óriásiak voltak a különbségek megyénként: például a legiparosodottabb területek és a legfejletlenebb Szabolcs-Szatmár megye között 6-8-szoros különbség is előfordult ebben a tekintetben. Az iparosodottság színvonala az egyes megyéken belül sem volt egyenletes, amint azt láttuk Szolnok megye esetében is. De az összességében iparosodott Borsod megye alföldi és ÉK-i részén is alig lehetett valamiféle ipart találni. Akadtak viszont olyan iparilag fejletlen megyék, ahol egy-egy város vagy járás erejéig már fejlett iparról lehetett beszélni: ilyen fejlettebb városok közé tartozott pl. Debrecen, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár, de a zalai olajvidék körzete is. Az iparilag fejletlen, illetve felzárkózó megyék lakossága - az egy Csongrád megyét leszámítva - mindenütt csökkent, miközben Budapest népessége - mindenféle korlátozás ellenére - tovább növekedett és a főváros egyre zsúfoltabbá vált. Pest megye iparának növekedése is túlságosan erős volt ahhoz képest, hogy a kormány a főváros körüli beruházások tilalmát rendelte el és fejlődésének üteme elérte a direkt ipari fejlesztésre kijelölt fejletlen területek növekedési rátáját. A gazdaságirányító szerveknél kiszámolták, hogy amennyiben az iparilag fejletlen területekről nem vándorolt volna el jelentős létszámú lakosság, akkor iparosodottságuk növekedése átlagosan 6% -kai alacsonyabb lett volna. Különösen magas volt az elvándorlás 6 megyében: ide tartozott Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar, Zala és Tolna megye. Kiemelték, hogy ezek a megyék a nagy számú elvándorlásnak is köszönhették a statisztikákban megmutatkozó ipari intenzitásuk növekedését.568 A korábban említett 8, iparilag továbbra is elmaradottnak számító megyén belül 4 megyét - Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Somogy és Tolna megyéket - soroltak a „különösen elmaradott” kategóriába.569 MNL OL M-KS-288-24/1967/45. ő.e. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottság Ipari Osztály részéről átirat az MSZMP KB GPO-nak. A területi gazdaságfejlesztés és ipartelepítés kérdéseiről. 1967. október 18. 12-14. p. MNL OL M-KS-288-24/1967/45. ő.e. Iparosítás - gazdaságfejlesztés - területfejlesztés. A KSH 1967. november 1-jén kiadott tanulmánya. 116-121. p. MNL OL M-KS-288-24/1967/6. ő.e. Előterjesztés a GB részére: az ipar arányos területi fejlesztésének, a kitelepítési célkitűzések fokozott megvalósításának biztosítása az új 262
