Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)

1965 januárja és 1966 januárja között az MSZMP PB, illetve a Titkárság valamennyi megye fejlesztését megtárgyalta.562 Az 1967. esztendőben az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztálya (GPO) 5 megyében ellenőrizte a PB határozatainak végrehajtását és ebben Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Somogy, valamint Tolna megyék mellett Szolnok megye is szerepelt. A GPO elsősorban olyan megyék fejlődésének menetét szerette volna felülvizsgálni, amelyek fejlesztési gondjai „különösen számottevőek” voltak. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy a megyék fejlesztési kezdeményezései nagyrészt továbbra is extenzív szemléletűek maradtak, noha - a II. ötéves tervidőszak gyakorlatával ellentétben - az ipari termelés növelését már nem létszámbővítéssel, hanem intenzív eszközökkel kellett volna végrehajtani. A vizsgálatok alapján akkor a köztudatban az iparfejlesztés rögződött a foglalkoztatás javításának egyedüli útjaként.563 Megállapítást nyert, hogy a megyei pártbizottságokkal ellentétben a tanácsok meglehetősen csekély szerepet vállaltak az iparfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységben. Szinte mindegyik megyében a megyeszékhelyen koncentrálódtak az ipari fejlesztések, bár a városok, illetve a járási székhelyek ipara is viszonylag szépen fejlődött. A legkirívóbb eset Hajdú-Bihar megye példája volt, ahol a III. ötéves tervidőszakra vonatkozó iparfejlesztések 97%-át (!) Debrecenben tervezték végrehajtani. Ebben az időszakban mind az öt megyében kialakulóban voltak az ipari övezetek, ahol már lehetőség nyílott a „tömbösített ipari beruházásokra” és az egyes üzemek közötti kooperációra. Mindegyik vizsgált megyében számottevő munkaerő-tartalékokat találtak és megállapították, hogy * 32

2.2. Szolnok megye fejlesztése országos viszonylatban

562 Vö. MNL OL M-KS-288-5/3B3. ő.e. Az MSZMP PB 1965. december 21-én megtartott ülésén tárgyalta meg Szolnok megye helyzetét és további fejlesztésének főbb kérdéseit. Megjegyzés: a korábbi évek gyakorlatától eltérően a fenti üléseken nem az országos szervek (OT, KB-apparátus), előterjesztése, hanem a megyei pártbizottságok jelentései, beszámolói alapján került sor a fejlesztés kérdéseinek vizsgálatára a megyék mintegy felénél. Emiatt egyes megyei pártbizottságok és tanácsok a területfejlesztés fordulópontjának tekintették ezeket a PB, illetve titkársági üléseket. Forrás: TATAI Zoltán: Iparunk területi szerkezetének átalakítása. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1984. 31- 32. p.

563 Amint korábban említettük, a szocialista időszakban mindvégig az iparosítást vélték egyfajta univerzális eszköznek, amellyel a gazdasági, társadalmi és területi problémák szinte mindegyike orvosolható. Vö. GERMUSKA P. 2004. 9. p. Enyedi György szerint akkoriban a városok fejlesztése elsősorban ipartelepítést jelentett, mivel még mindig a foglalkoztatás bővítése tűnt a legsürgetőbbnek. ENYEDI György: A településhálózat átalakulása. In: Válság és megújulás. Gazdaság, társadalom és politika Magyarországon. Az MSZMP 25 éve. Szerk.: Vass Henrik. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1982. 183. p.

259