Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

dolgozták ki: az célul tűzte ki Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, a törvény szövege szerint ugyanis ez volt a feltétele minden további fejlődésnek (könnyűipar fejlesztése, mezőgazdaság gépesítése és szocialista átszervezése, közlekedés korszerűsítése). A tervtörvény a honvédelemnek a párizsi békeszerződés rendelkezései szerinti fejlesztését vallotta. Magyarországot összességében egyetlen tervciklus alatt agrár-ipari országból ipari-agrár országgá tervezték átalakítani: tehát olyan országot képzeltek el 1954-re, amelynek gazdaságában az ipar súlya a döntő, de ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasággal rendelkezik. A népgazdaság összes beruházására 50,9 milliárd Ft-ot biztosítottak, amelynek közel fele, 21,3 milliárd Ft az iparba áramlott volna. Az ipari termelésnek az 1949. évihez képest 186,4%-ra kellet felfutnia, de a nehéziparnak még ennél is nagyobb növekedést ígértek: el kellett érni a kiinduló érték 204,3%-át (a könnyűiparnak pedig 172,9%-ra kellett erősödnie). Az ipari termelés növelésének egyik alapfeltételét a termelékenység növelésében látták: műszaki fejlesztés, üzemek és iparágak átszervezése (profilozása), szabványosítás, ésszerűsítés stb. Az ipar növekedésének alapvonala azonban mégis az új munkaerő bevonása, vagyis az extenzív fejlesztés volt: az öt esztendő alatt mintegy 480 ezer új munkást akartak az iparba irányítani, ahol számítottak az új munkaerőre és a mezőgazdaságban csak időszakosan foglalkoztatottak egy részére is.33 Az egyes iparágak fejlesztését a tervtörvényben hosszasan sorolták: a magyar iparnak jóformán minden téren ugrásszerű fejlődést kellett elérnie és ez fokozottan volt igaz a kiemelt iparágakra, elsősorban a nehéziparban. Csak vadonatúj, „zöldmezős” ipari üzemből 263 darabot írtak elő 1954-ig, amelyből a legtöbb a mezőgazdasági iparban (71 gyár), a vegyiparban (38 gyár), valamint a vas-, fém- és gépiparban (35 gyár) épült volna meg.34

Törvénybe foglalták azt is, hogy ipart, gyárakat, üzemeket kell kapniuk az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek: a Tiszántúlnak, a Duna- Tisza-közének és a Dunántúl iparban szegény megyéinek. Itt név szerint 18

Az MDP politikájának mindvégig egyik fő (bár meg nem fogalmazott) célja volt a falusi, kisparaszti gazdaságokban lekötött népesség felszabadítása, majd iparba terelése. Ennek kapcsán, „új, nyers erőket” szerettek volna az iparban látni, akikről tudták, hogy átnevelésük, átgyúrásuk nem kis feladat lesz. Forrás: BELÉNYI Gyula: Az állam szorításában. Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon 1945-1965. Belvedere Meridionale, Szeged, 2009. 59., 88. p.

Az 1949. évi XXV. törvény. A Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra. In: Nehéz esztendők krónikája 1949-1953. Szerk.: Balogh Sándor. Gondolat Kiadó, Bp., 1986. 163-183. p.

21