Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
135 millió Ft-ot szántak, amely 220 fő foglalkoztatotti létszám emelésével járt. Tervjavaslatukban szerepelt még egy új zsákgyár törökszentmiklósi létesítése is. Az 1968-ban induló beruházás első üteme 30 millió Ft költséggel szerepelt és összesen 300 fő foglalkoztatását oldotta volna meg. A könnyűipar összes beruházásai így összességében 268 millió Ft-ra rúgtak Szolnok megyében és 1170 munkahelyet teremtettek volna. Az ekkor közölt fejlesztési elképzelések az OT III. ötéves tervének IV. számú variációjával egyeztek, ám mivel a tervet ekkor még mindig nem véglegesítették, a minisztérium részéről figyelmeztettek az esetleges változtatás lehetőségére.551 Az MSZMP KB Ipari Osztálya részéről egy 1965. november 9-én keltezett átiratban értesítették a Szolnok Megyei Pártbizottságot a megyében várható főbb ipartelepítésekről. Az ebben lefektetettek döntő részben egyeztek a megyei elképzelésekkel (amelyek valószínűleg szintén valamelyik országos szervvel egyeztetve készültek). Az országos és a megyei tervek nagyfokú egyezése új fejlemény, főként, ha összehasonlítjuk az I. és a II. ötéves terv során történtekkel. A KGM részéről az Aprítógépgyár fejlesztése tűnt a legmérvadóbbnak (183,6 millió Ft), ahol a tervidőszak végére a gyár termelésének közel felét immár vegyipari berendezések tették volna ki és a kapacitás csak 28% jutott az addig domináló aprító, keverő és osztályozó gépek gyártására. Eldöntötték, hogy élelmezésipari gépek és felszerelések nem fognak a gyár profiljába tartozni. A megyei elképzelések között számszerűsítve még nem szereplő Hűtőgépgyár fejlesztésre 38 millió Ft-ot irányoztak elő, amelynek 2/3-a lakásépítésre, készáruraktár és központi szerviz építésére volt elkülönítve és csak harmada a hűtőszekrénygyártás fejlesztésére, amelyet csak a IV. ötéves tervben fejeztek volna be. A gyár termelésének növekedése mintegy 40%-os lett volna, amelynek döntő részét a termelékenység növelésével kellett elérni. A BMG törökszentmiklósi gyáregységének szánt 48 millió Ft java része a jó munkakörülmények kialakítását célozta, tekintettel arra, hogy a régi telephelyen a termelést gyakorlatilag le kellett állítani. A gyár fő profdját a különböző szénabetakarító és javító gépek, valamint a járvazúzó és kukoricamorzsoló gépek adták. A palántázó gépek és a talajmarók nem tartoztak többé a gyár profiljába. A Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi új javító bázisának kiépítésére 60 millió Ft-ot szántak: itt 1970-re már 500 fő foglalkoztatását tervezték. A Könnyűipari Minisztérium fent említett tervezetén már nem történt változtatás. Az Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó üzemeknél a Szolnoki Cukorgyár 324,2 millió Ft-os rekonstrukciójával a gyár termelése közel megháromszorozódott volna. A 551 MNL OL M-KS-288-26/1965/17. ő.e. MSZMP KB Ipari Osztály. A Könnyűipari Minisztérium Iparfejlesztési Főosztályának átirata az MSZMP KB Ipari Osztálya részére. 1965. október 30. 57-58. p. 252
