Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
A megye által összeállított előzetes terv számolt a Tiszamenti Vegyiművek további fejlesztésével, ahol a kriolitgyártást, a porfestékgyártást és a mosószergyártást szerették volna meghonosítani, ezenkívül pedig a több hatóanyagú műtrágyagyártás kifejlesztését és a helyi földgázból, etán alapon a szerves vegyipar esetleges telepítését is indokoltnak tartották. A Hűtőgépgyár esetében a háztartási és kereskedelmi hűtőgépgyártás továbbfejlesztése mellett az alumínium edények és az autoszifonok jelentették volna a termelés fő profilját. A másik nagy jászberényi gyár, az Aprítógépgyár - az előzetes terveknek megfelelően - a vegyipari gépek és az élelmezésipari felszerelések gyártására állt volna rá. A megyei elgondolás szerint a III. ötéves tervben feltétlenül rendezni kellett a BMG Törökszentmiklósi Gyáregységének jövőjét, tehát hosszabb távra is ki kellett volna alakítani a gyártási profilt. A könnyűipar vonalán elsősorban a cipő-, a papír- és a bútorgyártás területén láttak jelentősebb fejlesztési lehetőségeket. A Tisza Cipőgyár bővítése útján a cipőgyártási kapacitás szerény fejlesztése mellett tovább bővítették volna a műanyag felhasználást, valamint a talplemez és formatalp gyártást. A Szolnoki Papírgyár akkor is folyamatban lévő rekonstrukciója mellett meg kívánták vizsgálni az előállított papír szélesebb körű helyi feldolgozásának, késztermékké alakításának lehetőségét. Az élelmiszeripar területén egy új üzem is megjelent az elgondolások között: Karcagon sajtérlelő üzemet telepítettek volna, ezen túl pedig folytatódhatott a Szolnoki Cukorgyár megkezdett rekonstrukciója. Már a korábbi középtávú tervek között is szerepelt a Szolnok mellett feltárt szénsavkészlet hasznosításának javaslata. A közlekedés területén vasúti rekonstrukciós tervek és a több mint száz esztendős Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat rekonstrukciója szerepelt, de megoldásra várt a 4. számú fő közlekedési útvonal Szolnok városán kívülre terelése is. További vizsgálatokat kezdeményeztek a vízi szállítás lehetőségeinek jobb kihasználására, ezen belül főként a mezőgazdasági termények (cukorrépa, kender, gabonafélék) vízi úton történő szállításának megszervezésére. Összességében a tervezett ipari beruházások várható összege megközelítette az 1,5 milliárd Ft-ot, de ezen kívül csak a KPM vonalán 950 millió Ft-nyi beruházást terveztek, a Tiszai II. Vízlépcső első üteme pedig 520 milliós megrendelést adott az építőiparnak. És akkor még nem beszéltünk a lakásépítésre elkülönített 2,4 milliárd Ft-os összegről. Az iparágazatok közül a vegyiparnak szánták a legnagyobb összeget (457,3 millió Ft), ezt követte az építésügy (424,4 millió Ft) és a gépipar (360 millió Ft), igaz, utóbbinál a Hűtőgépgyár fejlesztését valamiért nem említették meg.550 550 MNL OL M-KS-288-26/1965/17. ő.e. MSZMP KB Ipari Osztály. 48-49., 55. p. 250
