Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
- rendszertelen volt a helyi ipar anyagellátása. A szolgáltató kapacitás igen szűknek bizonyult, különösen az autó, a villamos tömegcikk, a háztartási gépjavítás, a mosás és a vegytisztítás terén a 4. számú főközlekedési útvonal Szolnok városán keresztül még mindig szűk utcákon át vezetett.543 3.5. Következtetések levonása országos szinten Immár két hároméves és két ötéves terv eltelte után a magyar népgazdaság irányítói újabb tapasztalatokkal gazdagodva kiadták „A magyar iparfejlesztés fő kérdései” című összeállításukat. Ebben az iparpolitikát a gazdaságpolitika szerves részének nyilvánították, a magyar iparfejlesztés fő céljaiként pedig egyrészt az egy főre eső nemzeti jövedelem emeléséhez való minél hatékonyabb hozzájárulást, másrészt pedig valamennyi népgazdasági ágazat szükségleteinek kielégítését adták meg. Kiemelték viszont, hogy „nem lehet az iparfejlesztés fő célja a lakosság bármilyen áron való teljes foglalkoztatottsága ”, de pusztán az ország fizetési mérlegének fenntartása sem. Az utolsó tervidőszak fő hibái közé sorolták, hogy nem számoltak eléggé az extenzív fejlődés lehetőségeinek kimerülésével, hogy a remélt jelentős emelkedés helyett gyakorlatilag stagnált a KGST országokkal való együttműködés, valamint hogy saját nyersanyag és tüzelőanyag forrásainak gazdaságtalan kitermelésére kényszerült az ország, mert a baráti országokból nem tudtak ezekből kellő mennyiséget biztosítani. Végső következtetésként megállapítást nyert, hogy egy ötéves tervidőszak nem elegendő az ipar struktúrájának megváltoztatására és egyben a vidéki ipartelepítés célkitűzéseinek megvalósítására.544 Gyakorlatilag a konkrét beruházások kapcsán jutott ugyanerre a következtetésre a Magyar Beruházási Bank is: véleményük szerint számos beruházás vonatkozásában nem lehetett évekkel előre megalapozottan dönteni. A tervidőszak beruházási jegyzéke ugyanis menetközben jelentősen módosult, főként az indításra tervezett beruházások vonatkozásában. Tapasztalataikra alapozva ők már általában 30-40%-os(!) többletköltségről545 beszéltek azon beruházások esetében, amelyeknél a tervbe való utólagos felvételük érdekében a beruházási előirányzatokat direkt 543 MNL OL M-KS-288-26/1965/17. ő.e. 41. p. 544 MNL OL M-KS-288-26/1966/15. ő.e. A magyar iparfejlesztés fő kérdései. 1-5. p. Előfordult, hogy a beruházási végösszeg 80-100%-kal haladta meg az eredeti összeget. Erre tipikus példának a szolnoki TVM szuperfoszfát gyárának esetét említették meg, ahol a túllépés a 100%-ot is meghaladta. 248
