Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
népességének dinamikus növekedésével továbbra sem tudott lépést tartani a lakásépítés, így a lakás-kérdés a város legkomolyabb problémája maradt mindannak ellenére, hogy a II. ötéves tervben korábban „példa nélküli” lakásépítkezések folytak: összesen 2859 új lakás épült fel. A népesség számának emelkedését csak csekély mértékben múlta felül a lakásállomány 21%-os növekedése, így Szolnokon továbbra is az országos átlagnál rosszabb volt a 100 lakásra jutó lakosság száma (100 lakás/386 fő).529 A lakásépítéseken belül az állami lakásépítések részaránya csak 17%-ra rúgott, így pedig igen nehéz volt kielégíteni az évenkénti 2147 (!) lakás igény lő családnak a városi tanácshoz befutó kérvényeit.530 A II. ötéves terv során - az ezt megelőző két szocialista tervidőszak összehasonlításában - Szolnok megyében ekkor jutott a beruházások legnagyobb része az iparba. Az összes beruházásokon belül ez az arány az I. ötéves tervidőszak során 20%, a II. hároméves tervidőszak idején 30%, a II. ötéves terv első négy esztendeje után pedig mintegy 40% volt.531 Ne feledjük, Szolnok megyét a szocialista időszak során mindvégig elsősorban mezőgazdasági jellegű megyének tartották, sőt - amint arról korábban szóltunk - az ország mezőgazdaságának legjelentősebb mintakörzeteit is itt kívánták létrehozni: nem véletlen tehát, hogy a beruházásokból a mezőgazdaság hasította ki a nagyobb részt. A II. ötéves terv során végül a következő fontosabb ipari beruházások történtek a megyében:- TVM, új kénsav- és szuperfoszfát gyár, Szolnok Állatifehérje Feldolgozó Vállalat, Szolnok (az előző, hároméves tervből húzódott át) Országos Papíripari Vállalat Szolnoki Gyáregysége, új erőmű- Ujszászi Gabonatároló- Finommechanikai Vállalat Törökszentmiklósi Gyáregysége- Építőipari és Szerelő Vállalat telephelye, Szolnok- Szolnoki Cukorgyár rekonstrukciója- Szolnok Megyei Gépjavító Vállalat korszerűsítése A 100 lakásra jutó lakók átlagos száma országos viszonylatban 342 fő volt. Forrás: MNL OL M-KS-288-5/383. ő.e. 136. p. SIPOS Károly: Szolnok város a második ötéves terv idején. In: Jászkunság, 1966. 12. évf. 4. szám. 152-161. p. A súlyos szolnoki lakáshiányt szemlélve kérdőjeleződnek meg igazán azok a gondolatok, amelyeket az 1980-as évek elején fogalmaztak meg földrajzos körökben. Kijelentették, hogy az alföldi ipartelepítések esetében „a dolgozók nagy része számára nem kell lakásokat építeni, csak esetleg járulékos beruházásokat létrehozni". Vö. ZOLTÁN Z. 1980. 120. p. 531 TÓTH J. 1965. 6. p. 239
