Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)

után már nem érdemes többé a mezőgazdaságban dolgozni: nem érdemes „parasztizálni” - ahogyan egy parasztember fogalmazott.522

A II. ötéves tervben kiemelten fejlesztendő iparágak közül nem történt érdemi előrelépés a szerszámgépipar, a műszeripar és a híradástechnikai ipar terén sem, sőt a szerszámgépiparnak az egész gépiparhoz számított aránya és a szerszámgépipari export még valamelyest csökkent is. Úgy tűnt tehát, hogy ez az ötéves terv is több és nagyobb fejlesztési célt tűzött a magyar népgazdaság elé, mint amennyit az ország a saját erőforrásaiból elbírt volna. Jelentős eredményt sikerült viszont elérni a szovjetek által is szorgalmazott konzervipar fejlesztése terén, amelynek termelése mintegy kétszeresére nőtt, hasonlóan a mélyhűtött áruk előállításához. Az élelmiszeripar 16 iparágából a terv összesen 9-et jelölt meg fejlesztendőként, így túlságosan sok iparágban folyt volumenében csekély beruházás (pl. a cukor- sör- és konzervipari rekonstrukciók akár 10-15 évig is elhúzódhattak). Az eredeti ötéves terv beruházásainak több mint 20%-a nem valósult meg a tervidőszakban: ennek oka elsősorban a beruházások időbeli elhúzódása volt. Általában csak a tervezés jó 25-50%-kai több időt vett igénybe az indokoltnál. A tervcél meghatározása és a kivitelezés megkezdése között általában 3,5 év telt el, amely már akkor a tervezési gyakorlat reformját vetette fel. Ráadásul az előkészítés után a megvalósítási idő is túl hosszúra nyúlt, ami általában 2,5- szerese volt az optimálisnak (pedig a tervben a műszakilag indokolt időnek a kétszeresét irányozták elő). A beruházások során az elvárt gyorsaság és rugalmasság elmaradt a világgazdasági kapcsolatok miatt elvárttól. Erős gyanúként vetődött fel, hogy a beruházások megkezdésnek kierőszakolására mind a vállalatoknál, mind a minisztériumoknál, mind az Országos Tervhivatalnál tudatos pénzügyi alátervezés folyt, hogy aztán a kivitelezés közben derüljön ki, hogy a megkezdett építkezés valójában jó 10%-kai, a később a programba bekerült beruházások esetében pedig 20-25%-kai többe kerül a tervezettnél. Utóbbi, a terven kívüli beruházások aránya továbbra is számottevő volt az iparban (mintegy 14 milliárd Ft), de még mindig alacsonyabb, mint a mezőgazdaságban vagy a közlekedésben.523 Arra, hogy a beruházások sokszor lényegesen többe kerültek, mint amit a tervekben megfogalmaztak, az MSZMP KB IKO néhány példával is szolgált. Ráadásul a

522 BELÉNYI Gy. 2009. 89. p.

MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00124/IX/1965. A II. ötéves terv koncentrálási célkitűzéseinek realizálása az ipari beruházásoknál.

236