Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
A tervidőszak során a megye iparvállalatainak nagy részét érintette az újabb vállalati átszervezés, összevonás.497 Az 1950-es évek elején, Magyarország gazdaságának szocialista átszervezésekor már történtek nagy volumenű vállalat-összevonások, amikor egyes „nemzeti vállalatokba” tömörítették egész országrészek hasonló profilú vállalatait. Az újabb összevonási hullám azonban szinte egyedülállónak mondható a többi szocialista ország összehasonlításában. Szolnok megyében az összevonások megkezdése előtt, 1960 végén csak a helyi ipar vonatkozásában 91 ipari vállalat és KTSZ működött 556 ipartelepen.498 Az összevonások, átszervezések a helyi és az állami ipart is érintették, amivel a termelőerők koncentrálását, az egyes vállalatok profiltisztítását, szakosítását, valamint a produktív és improduktív létszámarány javítását kívánták elérni. Szolnok megyét érintően a következő főbb vállalati összevonások történtek: Tisza Cipőgyár + Hajdúsági Bőr- és Cipőgyár cipőrészlege = Tisza Cipőgyár (székhely: Martfű, 1963. április 1-től)499 - Tisza Bútorgyár (Szolnok) + Budapesti Fenyőbútorüzem + Csongrádi Bútorgyár + Szegedi Bútorgyár = Tisza Bútoripari Vállalat (központ: Csongrád, 1963. április 1-től)500 2.3. Az iparvállalatok átszervezése, összevonása A magyar népgazdaság vállalati struktúrájának 1962-1964 között megvalósított átalakítása lényegében a tervutasításos módszer 1962-1964 között feltárt problémáihoz kapcsolódtak. Már a korábbi, 1954-től kibontakozó egyszerűsítési, racionalizálási intézkedések is az ágazati irányítási rendszer bizonyos problémáira kívántak reagálni. A magyar ipar koncentrációját - szemben a tényekkel - alacsony fokúnak minősítették. Úgy gondolták, hogy ha radikálisan csökkentik az önálló vállalatok számát, akkor a minisztériumok a népgazdaság legfontosabb kérdéseire fordíthatják figyelmüket, és egyben nőhet a vállalatok operatív önállósága. A nagyobb vállalatok az elvárt nagy sorozatú tömegtermelést is biztosították az elképzelések szerint: a fő cél egy iparágnak egy vállalatba tömörítése volt. Ez utóbbi összevonás 13 iparágban sikerült, így pl. a Szolnok megyét is érintő üveg-, papír-, baromfi-, cukor- és dohányiparban. Az átszervezések a termelés és a termelékenység terén semmilyen kimutatható fordulatot nem indítottak el, de még csak lendítőerőt sem adtak. Viszont a magyarországi iparvállalatok szervezeti koncentráltsága messze meghaladta már a hasonló fejlettségű vagy a fejlettebb országokét. Forrás: PETŐ I. - SZAKÁCS S. 1985. 503-513. p. MNL OL M-KS-288-25/1963/24. ő.e. Jelentés a megye ötéves helyi iparfejlesztési tervéről. 1962. május 18. 106-109. p. 499 MNL OL M-KS-288-25/1962/39. ő.e. 35-36. p. 500 Uo. 164-166. p. 228
