Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
javaslatcsomag jóformán köszönőviszonyban sem volt egymással. Úgy tűnik, hogy az állami redisztributív szerveknél a megyei javaslatokat szinte egyáltalán nem vették figyelembe: ez alól kivételt képezhet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár esete, amelyet utólag (talán a megyei javaslatot is megszívlelve) végül belevettek a tervbe, igaz, a teljes gyártelep városból való kitelepítéséhez és gépparkjának teljes felújításához mérten elenyészően alacsony beruházási kerettel. Közös pont még az országos és a megyei tervek között a Szolnoki Papírgyár ügye, igaz, a Tervhivatal itt ellennyomásos erőműre adott pénzt és nem a megyeiek által kért, női munkaerő foglalkoztatását megoldó bővítésekre. Az alföldi megyék összehasonlításában a Szolnok megyébe szánt beruházások értéke mintegy hatszorosan meghaladta a Békés- és háromszorosan a Bács-Kiskun megyére szánt beruházási összeget, de Szabolcs-Szatmárénál is jó fél milliárd forinttal magasabb volt. Csongrád és Hajdú-Bihar végleges beruházási kerete (Szeged és Debrecen megyei jogú városokkal egyetemben) a sok bizonytalan, el nem döntött beruházás miatt ekkor még nem volt egyértelműen meghatározható, de ezekbe a megyékbe legalább a Szolnok megyeihez hasonló nagyságú beruházásokat képzeltek el.463 Egy, már az ötéves terv megindulásakor a Jászkunság című megyei folyóiratba írott publicisztika szerint „a korábbi évek gyakorlatától némileg eltérően a megyék nem készítettek részleteiben kidolgozott ötéves tervet [...] ehelyett célkitűzéseket állapítottak meg, amelyek körvonalazták a fontosabb ágazatokban elérendő eredményeket, ötéves perspektívában irányozták elő a fontosabb mutatókat”. Itt az OT 1960-as elképzeléséhez képest még mindig van változtatás: újra szerepel az Újszászi Gabonatároló és megjelenik a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat fejlesztése is.464 A II. ötéves tervidőszak kezdetével egy időben zajlott Gyulán a Mezővárosi Napok rendezvénysorozata, amelynek keretében többek között Szolnok megye több fontos településfejlesztési kérdését is megvitatták. A konferencián felszólalók egyetértettek abban, hogy Szolnok megyén belül a városias szerepkör betöltésére alkalmas települések közé lehet sorolni Jászapáti, Kunhegyes, Kunszentmárton és Tiszafüred járási székhelyeket, valamint Jászárokszállás, Tiszaföldvár és Martfű városiasodó községeket. A felszólalók között volt Erdei Ferenc, az MTA főtitkára is, aki csatlakozott az előtte szólókhoz, akik szerint ebben a megyében ipari üzemek telepítését csak a nagyobb településeken lehetett számításba venni. A kisebb településeken 463 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 2-00144/VI/1960. A beruházási terv Bács, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékre vonatkozó részei. 8-14. p. 464 OLÁH György: A második ötéves terv Szolnok megyei feladatairól. In: Jászkunság, 1961. szept.-dec. VII. évf. 3-4. szám. 99. p. 209
