Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
során. Az egész iparon belül kissé javult az állami iparban és jelentősen romlott a kisiparban foglalkoztatottak területi megoszlása. Különösen „egészségtelenül koncentrált” volt a minisztériumi ipar. 1953 és 1958 között az ipari beruházások közel felét a főváros és Borsod megye kapta, a beruházások körülbelül harmada jutott a többi ipari megyére, míg a 11 iparilag elmaradott megyébe a beruházások 13,8%-a jutott. Megállapítható volt, hogy „az iparfejlesztésnél a munkaerőhelyzetet és a foglalkoztatottság területi problémáit jóformán egyáltalán nem vettük figyelembe”. Látható volt, hogy amennyiben az iparilag elmaradott megyéket nem fejlesztik céltudatosan, akkor a mezőgazdaság kollektivizálása következtében az addigi ellentmondások kiéleződése várható.431 A II. hároméves terv során Szolnok megyében végül a következő ipari beruházások valósultak meg:- Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat kövérbaromfi üzeme: 450 q baromfi napi feldolgozása. Átadás: 1959. 20,8 millió Ft.- Szolnoki Kenyérgyár: 150 q kenyér/nap. Átadás: 1959. 7,6 millió Ft.- Jászberényi Kenyérgyár: 100 q kenyér/nap. 5,0 millió Ft. Átadás: 1957 (ettől függetlenül többször a II. hároméves terv eredményei közé sorolták az üzemet)- megkezdték a TVM bővítését432- Szolnokra települt az Alföld térségében kőolaj- és földgázkutatást, kitermelést végző vállalatok központja433 431 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 2-00271/1960. A foglalkoztatottság területi struktúrája. 16-19. p. A Tiszamenti Vegyiművek bővítésének keretében 1959. I. negyedévében kezdték meg az I. ötéves terv során a technológia bizonytalansága és a beruházási keretek hiánya következtében elmaradt szuperfoszfát üzem kivitelezését. A szovjet technológia alapján épülő üzemet 200 ezer tonna/év kapacitásúra tervezték. Nem sokkal később, 1959. augusztus 7-én szovjet-magyar államközi egyezmény született egy újabb kénsavüzem felépítésére is, amelynek berendezéseit a szovjet fél szállította. Az új beruházások fő célja az Alföld mezőgazdaságának műtrágyával való fokozottabb ellátása volt. A beruházás kivitelezése közben menetrendszerűen érkeztek az előző időszakban más beruházásoknál is megszokott problémák: a tervezési kapacitások elégtelensége, a tervezőket ösztönző módszerek hiánya, a hazai és szovjet gépszállítási és szerelési munkálatok csúszása, az anyaghiány, a kivitelező munkások létszámhiánya, a kapcsolódó lakásépítkezések súlyos csúszása stb. Forrás: MNL OL M-KS-288-25/1961/2.ő.e. Jelentés a TVM folyamatban lévő ipari beruházásainak helyzetéről, 1961. június. 89-96. PMég az I. ötéves tervidőszak idején, 1951. október 1-jén alakult meg a MASZOLAJ Rt. a Mezőkeresztesi Kőolajtermelő Vállalat jogutódjaként. 1951-ben még csak két olajmező 195
