Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

I. Előzmények

2. Az I. hároméves terv időszaka (1947-1949)

A magyarországi tervgazdálkodás első próbája az I. hároméves terv időszaka volt, amely 1947. augusztus 1-jén kezdődött, s két és fél év alatt, 1949 végére fejeződött be.16 Az előirányzatok eredetileg azt tűzték ki célul, hogy a háború utáni újjáépítés munkáját befejezve, a tervperiódus végére a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kai haladja is meg azt. Közben a terv annyiban módosult, hogy a romló nemzetközi helyzet hatására, a háborúra való felkészülés jegyében az ipar és ezen belül a nehézipar fejlesztésére még nagyobb hangsúly helyeződött, s a mezőgazdaság érdekei teljesen háttérbe szorultak (vagyis „menet közben” a hároméves terv „szocialista tervvé” változott). Az ipari termelés 1949-ben végül nem 27, hanem közel 40%-kai múlta felül az 1930-as szintet. A háborúra való készülés jegyében a legnagyobb, 66%-os arányban a nehézipari termelés nőtt, míg a könnyűipari termelés volumene csak 20%-kai. Az egyes ipari ágazatok egymáshoz viszonyított aránya ennek következtében jelentősen módosult. A különböző nehézipari ágazatok termelési értékének aránya az 1938-as 40-42%-ról 1949-re 60%-ra emelkedett, s a könnyűipari ágazatok aránya ugyanilyen arányban csökkent. Különösen a mezőgazdasági ipar és a textilipar kapacitásai szűkültek. Magyarország tehát ezekben az években kezdett a „vas és acél országává” válni - számottevő vasérc és kokszolható szén nélkül. Ráadásul szemben az ipari rekonstrukció esetenként látványos eredményeivel a mezőgazdaság az 1938-as szintet sem tudta elérni.17 * Pedig a tervidőszak első évében, 1947 nyara és 1948 nyara között még az alföldi agrárvárosok profiljához inkább illő könnyű- és élelmiszeriparnak is lehetőség nyílott viszonylag jelentősebb beruházásokra (pl. a szegedi textilipar bővítése, gyulai húsipar rekonstrukciója). E városok ugyanis az 1947 derekán az MKP nyomására kötelezően kidolgozandó hároméves terveikben általában az egyoldalú mezőgazdasági jelleg meghaladását és az addig kialakult

16 1948 elején 7 hónappal lerövidítették a terv végrehajtásának idejét, s a második tervév

helyett egy ún. öt hónapos tervet iktattak be (az addig az új terméshez kapcsolódó, augusztussal kezdődő költségvetési év helyett 1949-től bevezették a naptári évhez igazodó tervévet). Az 1949. évi tervet már új feladatok alapján határozták meg és elsősorban az 1950-ben kezdődő ötéves terv megalapozására szánták, amelynek szükségességét már 1948. május 20-án elhatározta az MKP PB. Az I. hároméves tervről részletesen: PETŐ Iván - SZAKÁCS Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. kötet. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka 1945- 1968. KJK, Bp., 1985. 121-139. p.; RÁNKI György: Magyarország gazdasága az első hároméves terv időszakában (1947-1949). KJK, Bp., 1963.

ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 1999. 312-313. P15