Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
beruházások több mint 4/5-ét a nehézipar kapta, ezen belül pedig messze az alapanyaggyártásé volt a legtöbb fejlesztés.400 A már korábban elkezdett vagy csak ebben a tervidőszakban elkezdett és be is fejezett, tehát üzembe helyezett beruházások összege 33,6 milliárd Ft-ra rúgott: ezek mintegy 2/3-át az alapanyagiparban, közel 20%-át a gépiparban helyezték üzembe, a könnyűiparnak pedig csak 9,8%, az élelmiszeriparnak pedig 5,9% jutott.401 Azon túl, hogy a korábbi időszakból hátrahagyott félkész beruházások közül sokat szinte muszáj volt befejezni, hogy termelésbe állhasson, mégis elmondható, hogy a hároméves tervben is előjöttek szinte ugyanazok a hibák, mint az I. ötéves tervben. Ugyanis a tervtörvényben megnevezett számos létesítmény egyáltalán nem, vagy csak elkésve valósult meg, viszont számos más, a törvényben nem szereplő létesítmény megvalósulására vagy megkezdésére került sor (ezen utóbbi tényeket vizsgálat tárgyává tervezték tenni).402 Ismét előkerült a tervgazdálkodás egyik legnagyobb hátulütője, miszerint lehetetlen mindent teljes mértékben előre megtervezni. Tény, hogy 1960 végén a befejezetlen beruházások állományát 21-23 milliárd forint értékűre becsülték és csak ezek befejezéséhez mintegy 30-32 milliárd forintra volt szükség a következő tervidőszakban.403 Jellemző, hogy csak a KGM területén eredetileg 26 új beruházás megindítását tervezték, ténylegesen azonban 34-et kezdtek el a II. hároméves terv során. Több beruházás esetében jelentős volt a költség-túllépés és még 1960-ban is 15 beruházás folyt dokumentáció nélkül (az ezt megelőző években jóval magasabb volt ezek száma).404 A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy 1960-ra az ipar egészében az összes állóeszközöknek már a 2/3-át a szocialista időszakban helyezték üzembe. A szocialista iparosítás addigi mostohagyermekei, a legrégibb és leginkább elavult állóeszközökkel rendelkező könnyűipar és élelmiszeripar helyzetének megjavítására is lépések történtek végre a tervidőszak során, noha ezek a lépések inkább csak a korábbi teljes elhanyagoltsághoz viszonyítva emelhetőek ki. Az addigi gyakorlattól eltérően az ipari növekedésnek mintegy 2/3 részét tervezték termelékenység-emeléssel, 1/3-át pedig létszám-növeléssel elérni. Ez a célkitűzés nem valósult meg, az VARGA György: Iparunk fejlődése a hároméves és az ötéves terv időszakában (1958- 1965). Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1962. 26. p. 401 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 0079/1V/l96l.OT A II. hároméves terv teljesítésének értékelése. 8. p. 402 Uo. 9. p. 403 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 00110/1/1960. Jelentés a II. ötéves terv beruházásainak irányáról és előkészítéséről. 1. p. 404 Uo. Ipari beruházások. 1-2. p. 180
