Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)

változásokat alakított ki, de a változás mértéke rendkívül csekély és Budapest zsúfoltsága abszolút mértékben nőtt. ”395

A II. hároméves tervidőszak során indult volna meg a KGST keretében az ipar szakosítása. Végül csak a gépiparban jöttek létre a szakosításra vonatkozó ajánlások, az is csak a gépgyártás volumenének 15%-ára vonatkozott. A szakosítási ajánlások jelentős részét lényegében csak előkészítették (konzervgyári berendezések, orvosi műszergyártás stb.), ezek végrehajtása azonban a következő tervidőszakra halasztódott. Lényegesen nagyobb eredményt ért el viszont a terv az előirányzottnál a szénhidrogénkutatás terén: az időszak során 15 milliárd m3 új földgázvagyont sikerült feltárni, amelynek hasznosításával már számolhattak a következő tervidőszakban. Mintegy 180 ezer tonna kohókoksz megtakarításával járt a gáz bevezetése a diósgyőri kohászati üzemekben. Az ipar a hagyományos gyártmányok előállítása mellett olyan új termékeket kezdett el gyártani, amelyekkel addig a magyar gépipar csak kísérleti gyártás formájában vagy egyáltalán nem foglalkozott. Ilyen volt pl. a híradástechnika keretén belül a mikrohullámú berendezések, a TV-vevők, a képcsövek, a félvezetők és a frekvenciamodulált adók gyártásának beindítása is. A KGM/B gépgyártás területén a hároméves tervben a végleges polgári profilok teljes kialakítása során több új termék (pl. hűtőszekrények gyártása a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban) gyártását vezették be.396 * 94

395 Uo. 3-4. p.

Uo. 4-7. p. Germuska Pál az 1960-as évekbeli magyar hadiipari termelés belső szerkezetét vizsgálva kiemelte, hogy tendenciaszerűen, fokozatosan háttérbe szorult a magas nyersanyagigényű fegyver- és lőszergyártás, ugyanakkor pl. a híradástechnikai eszközök gyártásának mértéke dinamikusan emelkedett. Forrás: GERMUSKA P. 2003. 94. p.

176