Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
kezdetén elkészített vizsgálatok már elavultak, idejét múlttá váltak. Emiatt a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozati javaslatban elrendelte, hogy a regionális vizsgálatokat mihamarabb meg kell kezdeni.370 A regionális vizsgálatokat az egész országra kiterjedően lehetőleg már a hároméves terv végéig szerették volna elkészíttetni. Az erre épülő regionális rendezési tervek elkészítésére csak később láttak lehetőséget, viszont a leginkább fejlődő, tehát ipari jellegű területek regionális rendezési terveit szintén a hároméves terv végéig ki kellett dolgozni. A regionális vizsgálatokat és a regionális rendezési terveket a megyei és a megyei jogú városi tanács VB kötelessége volt elkészíteni, amelyeket aztán az OT és az Építésügyi Minisztérium (ÉM) véleményezett (a regionális rendezési terveket kizárólag az ÉM véleményezhette). Az iparfejlesztés szempontjából legfontosabbnak ítélt 6 körzetben már 1958-ra előírták a regionális vizsgálatok és a regionális rendezési tervek elkészítését: ezek jellemzően az ipari tengelyhez tartozó körzetek voltak, így kiderült, hogy az iparilag elmaradottabb körzetek, megyék, vidékek felzárkóztatásának kérdését továbbra is csak másodrendű fontosságú ügyként kezelik. Az első ütembe került területek a következők voltak: Borsod megye és Kelet-Heves Baranya megye Tolna és Somogy egyes részeivel Balaton térsége- Veszprémi iparvidék (Veszprém megye 3 járása és a Móri járás Fejér megyéből) Nógrádi bányavidék a Hatvani és a Gyöngyösi járással Heves megyéből Komárom megye a Bicskei járással Fejér megyéből.371 Érdekes, hogy nem sokkal ezt követően, 1958 októberében MSZMP PB-határozat, majd 1959 márciusától gazdasági bizottsági határozat is előírta az iparilag elmaradott területek, különösen az Alföld fokozott iparosítását, illetve Budapest ipari fejlődésének korlátozását. 1959 végén az MSZMP VII. kongresszusa külön határozatban erősítette meg az aktuális fejlesztési célokat: „Helyes ipartelepítéssel az iparilag elmaradott területeket, mindenekelőtt az Alföldet fokozottan iparosítjuk. Ipartelepítési politikánkkal csökkenteni kell A határozati javaslatból 1958 áprilisában kormányhatározat lett: 2030/1958. (IV 15.) Kormányhatározat. A regionális vizsgálatok irányítására az egykor a TERINT-et vezető Perczel Károly, valamint Gerle György és Kőszegfalvi György kapott megbízást. Forrás: GERMUSKA P. 2004. 147. p.; BELÉNYI Gy. 1996. 129. p. 371 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 001004/VI/58. A regionális tervezés rendszere. 1958. január 6. 1-7. p. Megjegyzés: Budapestet - valószínűleg annak speciális, kiemelt jellege miatt - nem említették meg a legfontosabb körzetek között. 162
