Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
lakás mellett 52 ezret bontottak le) és ezeknek is mintegy fele magánerőből épült (a tervezett 13,5% helyett).357 Az első ötéves terv során felépült 104 ezer lakás a tervezett 220 ezernek mindössze 46,8%-a volt, ráadásul ezek fele is fürdőszoba nélküli, egyszobás „cs-lakás” formájában épült fel. Fontos adalék még, hogy ebben a tervidőszakban a fent említett 104 ezer felépült mellett mintegy 40 ezer volt a megszüntetett otthonok száma.358 Az érthető okokból megszüntetett otthonok (életveszélyes, más célra átalakított stb.) mellett sajnálatos módon ott szerepeltek a lakható, ám az MDP dogmái alapján az „embertelen” kategóriába sorolt alföldi tanyahálózat tanyái is, amelyek mind a dogmatikus településpolitika, mind a nagyüzemi gazdálkodás elképzeléseit „zavarták”.359 Jászberényben a lakáshelyzet akkor lett igazán súlyos probléma, amikor a város területén épült két nagy nehézipari beruházással párhuzamosan nem került sor kellő számú lakás építésére, amint ezt a pártbizottság 1955. októberi ülésén is kiemelték. Az Aprítógépgyárnak, valamint a Fémnyomó- és Lemezárugyárnak összesen beütemezett 500 lakás helyett csupán 90 lakás épült meg, emellett pedig az irodák, közületek a megengedettnél és szükségletüknél nagyobb helyet foglaltak el a párt szerint. A lakáshiány másik oka az volt, hogy a magánosok nem fordítottak kellő gondot lakóépületeik karbantartására (az építőanyag-hiány miatt nehéz is lett volna), „így azok különösen nagyobb esőzések alkalmával egymásután dőlnek össze. ” 1955 októberében a legnagyobb probléma a városba „lehelyezett” szakkáderek lakásának biztosítása volt, amit lakások helyrehozásával, osztályidegen elemek összeköltöztetésével, valamint a járási és városi pártbizottságok részére fenntartott 3 lakás kiutalásával próbált megoldani a helyi közigazgatás. A város vezetése a második ötéves terv tervszámaiban reménykedett, ugyanis a Minisztertanács határozata alapján Jászberénynek 200 új lakást irányoztak elő (csak bízni lehetett abban, hogy az új lakástervszámoknak nem csak az ötöde- hatoda épül meg, mint az első ötéves terv idején). A jászberényi MDP Végrehajtó Bizottsága határozati javaslatában felhívta a városi Tanács VB VKG csoport vezetőjét, hogy a „lakásfelderítéseket” továbbra is folytassa, valamint a lakások rendbehozatalát és a leválasztásokat a tél beálltával is folyamatosan végezzék.360 357 PETŐ I. - SZAKÁCS S. 1985. 225-226. p. 358 Uo. 44. p. 359 BELÉNYI Gy. 1996. 122. p. MNL JNSZML XXXV. Az MDP Jászberényi Végrehajtó Bizottságának iratai. 1955. október 25. 5-6. p. Megjegyzés: a „leválasztások” alatt a nagyobb lakások több kisebb lakássá való szétválasztását kell érteni. 157
