Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
helyzet, hogy Magyarország az üzemi balesetek számát tekintve messze megelőzte az európai átlagot és ezen a téren az 1945 előtti időszak mutatóit is mintegy kétszeresen felülmúlta. A legsúlyosabb helyzet - mint minden egyéb téren is - 1952-1953-ban alakult ki, amikor negyedévenként 20-22 ezer súlyos vagy közepesen súlyos baleset történt az üzemekben és ezek között 200-250 volt a halálos kimenetelű balesetek száma. A munkavédelem elhanyagolásán túl ebben szerepet játszott a dolgozók túlhajszolása, az állandó normaemelések, kötelező túlórázások, a gyakori vasárnapi munkanapok. Az építőiparban már 1951-ben bevezették az 56 órás munkahetet (a törvényben lefektetett 48 órás helyett), a bányászatban pedig „folyamatosan termelő munkaheteket” vezettek be a nagyobb termelés érdekében. Mindezek mellett pedig az alacsony munkabérek miatt a legtöbb dolgozó még másodállást is kénytelen volt vállalni.349 A felvonulók transzparensei között feltűntek a szocialista munkaversenyek legkiválóbbjainak nevei és termelési eredményeik %-os adatai is. (Jászberény, 1955. május 1.). Forrás: Jász Múzeum fotóarchívuma, Jászberény. BELÉNYI Gyula: A nagyipari munkásság élet- és munkakörülményei az 1950-es években. In: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben II. Szerk.: Püski Levente - Tímár Lajos - Valuch Tibor. KLTE Történelmi Intézet Új- és legújabbkori magyar történelmi tanszéke. Debrecen, 2000. 234. p. 150
