Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
nagyméretű, színes térképet, amelyen Magyarország egyes iparosítandó települései mellett különböző magasságú és iparáganként különböző színű oszlopokkal jelezték a következő tervidőszak során az adott helyen fejleszteni kívánt ipart. A tériépről kiderül, hogy a legnagyobb fejlesztéseket Debrecen, Győr, Nyíregyháza és Sztálinváros kapta volna. Debrecent és Nyíregyházát a villamosenergia ipar terén kívánták fejleszteni (15,5 és 9,5 pont):326 a két alföldi város közül Debrecent eleve a gyengeáramú ipar második hazai központjának, Nyíregyházát pedig az erősáramú ipar központjának szánták többek között az I. ötéves terv beruházásai alapján is. Győr egy nagyszabású gépipari beruházást kapott volna (14 pont), de Sztálinváros fejlesztését is tovább kívánták folytatni a kohászat (10 pont) és a ruházati ipar terén (3 pont). Szembetűnő, hogy az ország DNy-i részére, így Vas, Zala és Somogy megyébe alig terveztek beruházást, de Tolna megye fejlesztése is kimerült volna a megyeszékhely, Szekszárd iparosításával.327 A legnagyobb telepítési tervek egyértelműen az ország ipari tengelyének mentén, illetve a középső és ÉK-i országrészben látszottak.328 A térkép szerint Szolnok megye a komolyabban iparosítandó területek közé tartozott, ezen belül a legnagyobb fejlesztéseket Szolnoknak és az ipartelepítésből korábban végül kimaradt Karcagnak és Mezőtúrnak szánták. A már korábban is erősen iparosított Jászberénybe további gépgyártást terveztek (4 pont), míg Szolnok újabb széleskörű ipartelepítésen esett volna át: vegyipar és kohászat (5-5 pont), villamosenergia ipar (2,5 pont), gépgyártás (0,8 pont), élelmiszeripar (0,4 pont), mindezen túl pedig fűtőerőmű is épült volna. Karcag tömegcikkipart és gépgyártást (8, illetve 3 pont), míg Mezőtúr jelentős textilipart és tömegcikkipart kapott volna. A fenti településeken túl jelentős iparosításra került volna sor Kisújszálláson is: ide gépgyártást (5,5 pont) és A beruházások méreteinek illusztrálása miatt itt az egyes oszlopok magasságának cm-ben mért értékét tüntetjük itt pontozással (az eredeti anyag monumentális méretű, színes térkép, így fénymásolásra, fotózásra nem vállalkozhattunk). Pedig néhány nappal ezt megelőzően tárta fel az MDP Államgazdasági Bizottsága az iparilag elmaradott területek iparosításának - az ötéves terv célkitűzéseivel ellentétes - elmaradását. Ennek ellenére az MDP KV Titkársága gyakorlatilag az ezt megelőző - és a párt egy másik szerve által egyértelműen hibásnak minősített - ipartelepítési gyakorlatot követte kis változtatással. Vagyis továbbra sem vették figyelembe a figyelmeztető tényeket. Vö. MNL-M-KS-276-112-124.ő.e. Az MDP Államgazdasági Bizottságának 1953. április 10-én lezajlott ülése. 328 MNL OL M-KS-276-54-240.ő.e. 69. p. Az MDP KV Titkárságának iratai. Az 1953. április 22-i ülés jegyzőkönyve. 4. napirendi pont: Jelentés az I. ötéves tervben végrehajtott és folyamatban lévő beruházások telepítéséről és javaslat a II. ötéves terv telepítési irányelveire. Térkép címe: A II. ötéves terv nagy beruházásainak tervezett elhelyezése. 139
