Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
esetben különféle akadályokat gördítettek azok megtelepedése elé, akiket valamilyen oknál fogva nem láttak szívesen a településükön. A KV határozat óta megakadályozni már nem tudták az iparengedélyek kiadását, így a helyiség biztosításánál vagy a lakás megszerzésénél akadékoskodtak. A frissen megtelepedő kisiparosok sokszor emiatt hagyták ott a településeket. További hiba volt a tanácsok részéről, hogy semmiféle felügyeletet nem láttak el a kisiparosok felé: pl. a minőség terén sem harcoltak a jogtalan iparűzők, a kontárok ellen sem. A nagyipar mellett a kisiparosok életét is rendszeresen megkeserítette az állandó anyaghiány: a leggyakoribb hiánycikkek közé tartozott a mezőgazdasági szerfa, a fenyőfűrész- és épületfa. A KV határozatot megelőző esztendők súlyos hiányossága volt a kisipari tanulóképzés elhanyagolása. A kialakult helyzetre jellemző volt, hogy egyes szakmákban, így pl. az órás és a cukrász mesterség esetében egyáltalán nem volt utánpótlás, míg pl. cipészből mindössze 8, pékből pedig egyetlen tanuló volt az egész megyében. Megállapították, hogy annak az MTH határozatnak egyáltalán nem volt foganatja, amely alapján az érettségizett fiatalokat szakmát tanulni küldték volna. Megyeszerte összesen 7 ilyen tanuló akadt, miközben az érettségizett fiatalok általában irodai munkakörbe szerettek volna elhelyezkedni, de „a tanácsok általában nem tudtak foglalkozni velük” f9 5. számú táblázat: A magánkisiparosok számának megoszlása (1953-1955) 319 Megnevezés 1953.június 30. 1954. március 1. 1955. december 31. Jászberény város 114 179 276 Karcag város 76 107 167 Kisújszállás város 14 37 84 Mezőtúr város 73 94 195 Szolnok város 119 189 258 Törökszentmiklós v. 68 98 150 Túrkeve város 27 46 69 Városok összesen 491 750 1199 319 MNL OL M-KS-276-95/205.ő.e. MDP KV IKO, Szolnok megye, munkaügy. 186-188. P133
