Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

vegyipar 69,6%-a és a könnyűipar 61,9%-a koncentrálódott Budapesten. Ezekhez az adatokhoz képest az élelmiszeripar 33,6%-ának, az építőanyagipar 32%-ának, a villamosenergia ipar 28,1%-ának és a kohászat 24,5%-ának Budapesten való koncentrációja már nem is tűnik annyira soknak. Összességében az összes magyar ipari dolgozó 49,1%-a Budapesten dolgozott ekkor. Szolnok megyében az országos adatokhoz képest az élelmiszeriparnak volt a legnagyobb súlya (az egész ágazat 3,4%-ával), második helyen az építőanyagipar állt (2,1%), majd a könnyűipar (1,7%), a gépipar (1,6%), és a vegyipar következett (1,2%). Bányászat, villamosenergia ipar és kohászat nem volt a megyében. Ezekkel az adatokkal Magyarország összes ipari dolgozójának az 1,5%-a tartozott a megyéhez.302

A területi értékelésből kiderül, hogy az ötéves terv első 4 évében - az országot 5 nagy régióra osztva - az iparban dolgozók száma a Budapesttel együtt értendő Pest megyében nőtt a legnagyobb mértékben ( +112.200 fő), ezt követték a Dunántúl ipari megyéi (+ 43.400 fő), az északi megyék (+ 35.300 fő), az Alföld megyéi (+ 27.800 fő), végül pedig a Dunántúl mezőgazdasági megyéi (4- 18 ezer fő). Az iparfejlesztés céljából kiemelt 73 település közül számottevő ipari fejlesztést csak 35 esetében hajtottak végre. Az iparosodásra kijelölt városok közül valamennyit csak Győr-Sopron megyében (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) és Komárom megyében (Tatabánya, Dorog, Komárom, Oroszlány) iparosították ténylegesen, míg két másik megyében a kijelölt települések közül egyik sem kapott ipartelepítést: Vas megyében Szombathely és Celldömölk, míg Tolna megyében az eredetileg kiemelt Szekszárd és Dombóvár is elesett a fejlesztéstől. Az Alföld megyéiben az iparfejlesztésre kijelölt 25 településből összesen 8 esetében került sor ipartelepítésre: Nyíregyházán, Debrecenben, Szolnokon, Jászberényben, Orosházán, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Kiskunfélegyházán. Elmaradt viszont a fejlesztés Mátészalkán, Kisvárdán, Rakamazon, Vásárosnaményban, Záhonyban, Berettyóújfalun, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Karcagon, Mezőtúron, Túrkevén, Békéscsabán, Szentesen, Kecskeméten, Kalocsán, Baján és Kiskunhalason is. Látható, hogy az alföldi megyék között a Szolnok megyeinél több település esett el a fejlesztéstől Szabolcs-Szatmár és Bács- Kiskun megyékben (5, illetve 4 település), míg Hajdú-Biharban a Szolnok megyeihez hasonlóan három település akadt, ahol nem történt jóformán semmi az előzetes tervezéshez képest.303

Uo. Összes ipari dolgozók iparcsoportok és megyék szerint c. táblázat.

MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 0049/VI/54 sz. A népesség és a minisztériumi ipari összdolgozók területi elhelyezkedésének alakulása; Kiemelt települések az első ötéves tervben és azok iparosítása.

124